http://dka.oszk.hu/058900/058920 477_672_pix_Oldal_46_Kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/058900/058920/477_672_pix_Oldal_46_Kep_0001_kiskep.jpg Munkálatok a beomlott szegedi rakodó-parton Munkálatok a beomlott szegedi rakodó-parton rajzoló Pataky László N 1857-1912 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2015-03-25 2015-03-25 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 36. évf. 39. sz. (1889. szeptember 29.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01846/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Magyar történelem 1868-1918 Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Építészet, építőipar Várostervezés Bányászat, vízügy Vízügy általában grafika műfaj jelenetkép műfaj rakpart tárgyszó/kulcsszó kikötői létesítmény tárgyszó/kulcsszó omlás tárgyszó/kulcsszó szerencsétlenség tárgyszó/kulcsszó Szeged földrajzi hely Magyarország földrajzi hely 1889 időszak Munkálatok a beomlott szegedi rakodó-parton. - Pataky László rajza. Mindenkit méltán megdöbbenthetett az e hó első napjaiban érkezett jelentés, mely szerint a fönnebb említett szép rakodó-part mintegy száz méter hosszaságban bedőlt, illetőleg mintegy két méter mélységnyire besüllyedt s hogy egyebütt is veszedelmes süppedések előjelei mutatkoznak rajta. A rakodó-part többe került két millió forintnál s mintegy hét esztendeig építkeztek rajta. Oly munka volt tehát, melynek évtizedekre, talán századokra kellett volna tartósságot ígérnie. S ime teljes elkészültének negyedik évében leroskad s maga alá temet minden hozzá kötött reményt. A szakértők a part mentében több helyütt eszközöltek fúrásokat, melyekből azt a meggyőződést merítették, hogy a rakpart csak az esetben lenne teljesen szilárd, ha oly mélységről kezdenék építeni, mint a tiszai hidfők alapjait, és a hidoszlopokat, a melyek lehatolnak egészen a kemény talajig, a mi roppant költséget igényelne. Azért is nem építették a rakodópartot már eredetileg ily mélységből, mert az megháromszorozta volna az építési költségeket. Találtak azonban a szilárd talajon nyugvó vastag homok fölött egy meglehetős vastagságú kék agyag-réteget, mely viszonylagos szilárdságot igért bizonyos teher elviselésére. Erről az agyagrétegről kezdték tehát a rakpartot alapozni. A kövezet azonban, melylyel a rakpartot bevonták, fölötte nagygyá tette a tehert s midőn a Tisza vize leapadt s megszűnt ellennyomást gyakorolni a szilárd réteg alatti homokra: az megroppant s bekövetkezett a rakpart sülyedése. A szakértők által a földmüvelésügyi miniszterhez benyújtott jelentés azt javasolja, hogy a rakpart nem építendő fel régi alakjában, hanem lejtős partburkolattal, mely a Tisza medrében erős kőhányásokra fog támaszkodni s helyenkint lépcsőkkel lesz ellátva. Ily kőhányásokkal fogják megerősíteni a rakpartot egész hosszában, mivel a fúrásokból kiderült, hogy annak az egész vonalán olyan a talaj, mint ott, a hol süppedés történt s igy hasonló süppedések másutt is várhatók, ha ily kőhányásokkal nem támogatják. A szakértő bizottság ezenfelül azt is javasolja, hogy a felső partfal az árviz elleni védelem szempontjából a város egész mentén 60 centiméterrel fölemeltessék, minthogy a tavaly árvízkor csak két centiméterrel volt magasabb a viz szintájánál. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. szeptember 29.) A szegedi tiszai rakpart http://dka.oszk.hu/033700/033719 A szegedi tiszai rakpart http://dka.oszk.hu/033700/033718 A szegedi tiszai rakpart http://dka.oszk.hu/033700/033720 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1659x1100 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna