http://dka.oszk.hu/060600/060656 597_700_pix_Oldal_07_Kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/060600/060656/597_700_pix_Oldal_07_Kep_0001_kiskep.jpg Boros-Sebes Boros-Sebes Cserna Károlyunk a "Vasárnapi Ujság" részére készített rajza alcím rajzoló Cserna Károly N 1867-1944 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2015-06-11 2015-06-11 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 40. évf. 37. sz. (1893. szeptember 10.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02062/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Külföldi országok, városok grafika műfaj természetkép műfaj tájkép műfaj városkép tárgyszó/kulcsszó Borossebes földrajzi hely Románia földrajzi hely Boros-Sebes Cserna Károlyunk a "Vasárnapi Ujság" részére készített rajza Borossebes város Romániában, Arad megyében. Borosjenőtől 22 km-re kelet-délkeletre, a Fehér-Körös jobb partján, a Sebes patak torkolatánál fekszik. Dombvidéki völgytalpi, sakktáblás település. A 18. század kezdetétől vasércet fejtettek ki környékén és dolgoztak föl hámoraiban és kohóiban. A század közepén Rajnald modenai herceg uradalmának központja volt. 1746-ban 32 magyar és 19 román család lakta. 1786-ban a Fehér-Körös középső szakaszának vásáros és kézműves központja, jelentős gyümölcs-, cserépedény- és fakereskedelemmel. A túlnyomóan románok lakta vidék közepén népes református és római katolikus magyar közösségek lakták. 1806-tól az uradalom a gr. Königsegg-Rottenfels családé. 1840-ben a gróf a vízerő hajtotta hámorok számára, a településtől délkeletre, csatornát építtetett. 1847-ben az uradalmat Christian Waldstein-Wartenberg vásárolta meg, majd további vásárlások útján kibővítette a monyászai volt Névey-, a szelezsáni Török- és a ravnai Józsa-birtokkal. 1861-ben Jahn Vilmos 70 munkást foglalkoztató vasgyárat (hengerművet) létesített.1881-ben épült meg az Arad-Körösvölgyi Vasút Borossebesig tartó vonalszakasza, mely Araddal kötötte össze a települést. A vonal később továbbépült Brádig. 1878-ban gyógyszertár nyílt benne. 1891-ben az egész uradalmat gr. Wenckheim Frigyes vette meg és nagyszabású iparfejlesztéshez látott. Kibővíttette a vasgyárat, egyben felszámolta a kisebb hámorokat. 1892-ben, Magyarországon negyedikként bevezették a villanyvilágítást. 1893-ban átadták a Borossebes-Monyásza keskeny vágányú vasútvonalat. 1893. szeptember 10-én, az őszi hadgyakorlatok alkalmával Ferenc József itt fogadta a Ioan Metianu vezette ortodox és a Mihai Pavel vezette görög katolikus román küldöttséget. Üdvözlő beszédeikre adott diplomatikus válaszában hangsúlyozta a nemzetiségek békés egymás mellett élésének fontosságát és az akkoriban lezajlott aradi és nagyváradi románellenes tüntetések kapcsán megkülönböztette a túlzó sovinizmust a valódi hazafiságtól. A budapesti képviselőházban október 5. és 10. között a Függetlenségi Párt és a Nemzeti Párt élesen támadta a királyi beszédet (a "borossebesi királyi válaszok" ügye). (Forrás: Wikipédia) R. Hirsch Nelli: A király Boros-Sebesi házigazdái : Gróf Wenckheim Frigyesné http://dka.oszk.hu/060600/060654 Cserna Károly: A király Boros-Sebesi házigazdái : Gróf Wenckheim Frigyes http://dka.oszk.hu/060600/060655 Paysage prés de Borossebes http://dka.oszk.hu/013100/013126 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1490x987 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna