http://keptar.oszk.hu/084900/084976 477_596_pix_Page_17_kep_0001.jpg http://keptar.oszk.hu/084900/084976/477_596_pix_Page_17_kep_0001_kiskep.jpg A Margitszigetről Margitszigetről Arany János tölgyei alcím fényképész Balogh Rudolf N 1879-1944 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2018-02-16 2018-02-16 fénykép újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 59. évf. 26. sz. (1912. junius 30.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/03057/pdf/ Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Biológia, etológia Növénytan fénykép műfaj természetkép műfaj tölgy tárgyszó/kulcsszó Margitsziget földrajzi hely Budapest földrajzi hely A Margitszigetről. Arany János tölgyei. "A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek. A sziget parkosítását József nádor megbízásából Tost Károly végezte. A nádor mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezte a Margit-szigeten, és alcsúti kastélyának parkjában egyaránt, így például ők telepítették először az azóta általánosan elterjedt díszfát, a platánt. 2011-ben a sziget legidősebb fájának egy akkor 210 éves narancseperfát tartottak. A természetes növényzetből mára nem sok maradt, ide tartoznak az Arany János által is megénekelt tölgyek, melyek közel 150 évesek, azaz a költő életében még fiatal kis fák lehettek. Főként a parti részeken gyakoriak a nyárfák (a partot többnyire jegenyenyár szegélyezi), a füzek, a kőrisek és a szilek. A sétányok mentén látható a nyugati ostorfa. A parkos részeken sok az (igen idős) platán, a vadgesztenye (bokrétafa), illetve a hársak. Gyakoriak a tűlevelűek (tiszafa, lucfenyő, feketefenyő, erdeifenyő), a már említett tölgyek (kocsányos-, kocsánytalan- és csertölgy), a juharok (mezei-, és korai juhar) és a gyertyán. Ezen kívül előfordulnak nyírek, különböző berkenyefajok, az akác, a szelídgesztenye, az ostorménfa és a fekete dió, a cserjék közül pedig főként a fagyal, a som, a galagonya, illetve a közönséges kecskerágó. Ritkaságok is fellelhetőek, mint például az elegáns páfrányfenyő, a szintén Távol-Keletről származó kínai mamutfenyő, az amerikai mocsárciprus és a narancseperfa. A közel 1 km2 területű angolparkban mintegy 8500 faegyed él, a cserjék száma pedig ennek többszöröse, ami nemcsak a főváros egyik nagy közparkjává, hanem Európa egyik legszebb dendrológiai parkjává is teszi a Margitszigetet."(Forrás: Wikipédia) Jelfy Gyula: Arany János kedves pihenő helyei a Margitszigeten http://dka.oszk.hu/072100/072156 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1679x1211 199 szürke közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna