Képaláírás: Tállya.

Ismertető szöveg: Tállya a megye keleti, Tokaj-Hegyalja középső részén fekszik. Már az őskorban lakott hely volt, amelyet a század elején itt végzett régészeti feltárások is bizonyítanak. A népvándorlás idején a vallonok is megtelepedtek itt, ők hozták magukkal az első szőlővesszőket. A község neve első ízben 1255-ben bukkant elő egy korabeli oklevélben Tholia, majd egy évszázadal később Talya formában. A település ma is meglévő legrégebbi épülete a katolikus plébánia, amely a fennmaradt írások alapján már 1333-ban a mai helyén állt. A település nevezetes birtokosai között volt a XVII. század folyamán a Rákóczi család.

A község hírnevét szőlőjének és borainak köszönheti. Már Rákóczi Ferenc is legjobban az ún. színlelt tállyait szerette. Ő kínálta meg tállyai borral XIV. Lajos francia királyt, amire a Napkirály így szólt: "C'est le roi des vins et le vin des rois.", azaz: "Ez a borok királya és a királyok bora."

A település nevezetességei közé tartozik a barokk stílusú református és a középkori eredetű katolikus templom, valamint a volt Rákóczi-kúria, amely később a Maillot családé lett. A kúria mellett áll az eredetileg is a Maillot családnak épült kastély. Érdemes megtekinteni a Rákóczi-pincét, a Balogh-kúriát és a postaházat is.

A település kultúrtörténetéhez tartozik, hogy Károli Gáspár Tállyán kezdte el fordítani a Göncön befejezett és Vizsolyban 1590-ben kinyomtatott Bibliát. 1820-ban Tállyán halt meg Lavotta János, a verbunkoskirály, akinek hamvai a katolikus temetőben nyugszanak.

Festői fekvésű tokaj-hegyaljai ősi község, mely már az Árpádok idején virágzó volt.

Zemplén vm.