Normál kép: 1241117779.jpg   Méret: 770x533 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: 1241117779_nagykep.jpg   Méret: 2240x1552 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A magyar Szabadkőművesek a sok támadás mellett is, melyben részük volt, egyre terjedt és fejlődött, úgy hogy a millennium évében, 1896 jún. 21. fölavathatta saját palotáját (Podmaniczky-utca 45). Működésében szép eredményeket ért el úgy szellem-erkölcsi, mint jótékonysági tekintetben. Nem volt társadalmi kérdés, melyhez a sajtóban, füzetekben és könyvekben hozzá ne szóltak volna a szabadkőművesek. A nagy közönség legtöbbször természetesen nem tudta, hogy ezt vagy azt a könyvet szabadkőműves írta és amikor valamely nagy siker kivívását előmozdították, vagy egyenesen megpendítették és lehetővé tették ezek az iratok, akkor nem gondolt rá senki sem, hogy a gyakran félreismert, még többször megtámadott, de mindig hibásan megítélt szabadkőműves mozgalom működött a közjó érdekében. A magyar szabadkőművesek alkotásai közül, melyeket részben a szabadkőművesek teremtettek meg, részben szabadkőműves kezdeményezése után a nagy közönség valósított meg, álljanak itt a következők: rabsegélyező-egyesület, hajléktalanok menhelye, népkonyhák, szünidei gyermektelep-egyesület, a hülyék nevelőintézete, a gyermekbarát-egyesület, önkéntes mentőegyesület, betegágyas nők üdülőháza, gyermekvédő-egyesület, Lujza-egyesület, Teleia, Amphiteis, siketnémákat gyámolító egyesület, nép- és munkáskaszinók, szabad liceum, Klapka-szobor stb. Foglalkozott és sokat tett a következő szociális kérdések ügyében: jogvédelem a vagyontalanoknak, ártatlanul elítéltek kártalanítása, a párbaj-kérdés, munkásmozgalmak, a cselédügy rendezése stb. A páholyok szellemi élete évről-évre élénkebb. A Szabadkőműveseknek volt mindig lapja, de ez rendes, állandó alakot csak 1889. nyert és azóta a Kelet és az Orient c. lapok sokat tesznek a szabadkőművesi irányeszmék terjesztésére. A mindent látó szem (vagy az előrelátás szeme) egy olyan szimbólum, amelyben egy szem látható, körülötte fénysugarak vagy glória, és általában háromszög öleli körül. Néha Isten jelképeként jelenik meg, ahogy őrködik az emberiség felett. Manapság a mindent látó szemről sokaknak a szabadkőművesség jut eszükbe. A Szem a szabadkőműves ikonográfiában először 1797-ben jelent meg, Thomas Smith Webb Szabadkőműves Figyelő című munkájában. Itt a szem azt jelképezi, hogy egy kőműves minden gondolatát és cselekedet nyomon követi az Úr (akire a szabadkőművesek az Univerzum Nagy Építőjeként hivatkoznak). Tipikus a szabadkőműves ábrázolásokban, hogy a glória csak félkörívben szerepel a szem alatt. Néha háromszög is szerepel az ábrázolásokon. A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai felé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint.

   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page