Normál kép: HUN_Denesfa_COA.jpg   Méret: 770x527 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: HUN_Denesfa_COA_nagykep.jpg   Méret: 2000x1370 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Dénesfa község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvár-Beledi kistérségben. A hagyomány szerint a cseh II. Ottokár ellen vonuló IV. Béla seregében harcolt Vezekényi Zyriacus leszármazottja, Vezekényi Dénes, aki a királyt védve súlyosan megsebesült. Ezért 1265-ben a királyi erdőőrök Szemere melletti, Székás nevű birtokából öt jobbágytelekre való földet adományozott neki a király. E területet róla nevezték el Dénesfalvának. 1401-ben árvíz pusztította a területet. Első írásos említése 1406-ból való Dyenesfalue alakban. A 16-17. században Tótfalu néven is említették. Középkori birtokosai a Dienesfalvyak voltak. A Dienesfalvy-örökségre 1576-ban Nádasdy Kristóf és Poltran Balázs Vas megyei nótárius szerzett adományt. A 16. század nyolcvanas éveiben - talán a Répce állandó áradásai miatt - lakói annyira elszegényedtek, hogy birtokállományuk nem érte el a jobbágykapu negyedrészének nagyságát, ezért adózás szempontjából a megyei taksát fizető zsellérközségek közé kellett felvenni. 1600-ban árvíz miatt teljesen lakatlan, a vetéseket is tönkretette az áradás, s a 17. században lakossága is csökkent. Cziráky Mózes látványosan gyarapította birtokait, és a IV. Béla korabeli kastély helyén 1610-ben felépítette a ma is látható egyemeletes kastélyt. 1620-ban II. Ferdinánd bárói rangra emelte a családot. A Czirákyak birtokolta major a 17. században is működött. Báró Cziráky László a kurucvilág kezdetén, 1703-ban idegeneknek zálogosította el a községet, és csak hat évtized múltán került vissza a család tulajdonába. Egy 1782-ből származó iraton láthatjuk első ismert pecsétjét. Ezen élével lefelé fordított, jobbra néző ekevas látható, alatta szárukkal alul összefonódó búzakalászok. Az ekevas felett felirat olvasható: DÉNESF. 1900-ban ismét árvíz nehezítette meg a lakosság életét. A helyzet csak 1908 után változott, amikor is megalakult a Rába-szabályozó Társulat. Az 1919-es tanácsköztársaság idején itt is megalakult a direktórium, Kégli János vezetésével. 1921. október 20-án a Zürichből visszatérő IV. Károly repülőgépe a település határában landolt. Az 1990. évi önkormányzati választások után a falu ismét önálló lett, kialakították a körjegyzőséget.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page