Normál kép: farkasreti_foldes_l.jpg   Méret: 770x1026 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: farkasreti_foldes_l_nagykep.jpg   Méret: 1200x1600 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Farkasréti temető: 21/2-1-78

Ismertető szöveg: Földes László etnográfus. Gyermekéveit Csík megyében töltötte, majd a II. világháború alatt a család Budajenőre települt. Tanulmányait Budapesten a bölcsészkaron végezte néprajz-muzeológia szakon (1957). Később elvégezte a történelem szakot, majd szociológiai tanulmányokat folytatott. A Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa (1956-73), majd haláláig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa. Kutatásai középpontjában a kárpáti (vlach) pásztorkodás történeti, nyelvészeti, földrajzi és néprajzi vizsgálata állt. Hortobágyi gyűjtőútja után hónapokig tanulmányozta a szlovák, lengyel, román és bolgár pásztorkodást. Szerkesztésében jelentek meg a Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa (Bp., 1961) és a Viehwirtschaft und Hirtenkultur (Bp., 1969) c. kötetek, amelyeket a külföldi szaklapok is nagy elismeréssel méltattak. Foglalkozott még a telekszervezet és telekhasználat nyelvészeti, történeti és néprajzi kérdéseivel, valamint a székelység kirajzásával, folklórjával. 1967-ben a Magyar Néprajzi Társaság főtitkárává választották. 1972-1974 között az Ethnográfia szerkesztője. Tanulmányai szakfolyóiratokban és gyűjteményes munkákban jelentek meg. Súlyos betegsége miatt öngyilkos lett. Számos kiadatlan kéziratot hagyott hátra. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)



Zámor Ferenc, Zsabokrszky gépészmérnök. Oklevelét 1901-ben a budapesti műegyetemen szerezte. 1902-ben a Ganz-gyárban kezdte működését; 1906-ban a vagonszerkesztés főnöke, 1910-ben főmérnök. Orosz hadifogságból 1921-ben tért vissza. Munkásságát a Ganz gyárnál folytatta; 1928-ban a vállalat igazgatója. Irányításával 1922-ben kezdték tervezni a teljesen acélvázas vasúti személykocsikat, majd a teljesen hegesztett acélvázú kocsikat. Érdemei vannak a nagyvasúti motorkocsik kifejlesztése terén. 1934-ben került pályára az "Árpád" sínautóbusz. Ennek sikerét nagyszámú külföldi motorvonat-rendelés (Egyiptom, Argentína stb.) követte s a Ganz-motorvonatok kivitelünknek ma is jelentős tétele. Megalkotta a nagy sebességgel egyedülfutó motorkocsihoz alkalmas forgóvázat is. 1945-ben nyugdíjazták. A budapesti földalatti gyorsvasút tervezésekor ismét munkába állott s 1950 - 54 közt itt, majd 1957-ig, végleges nyugalomba vonulásáig a MÁV Tervező Irodában működött. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)



Rédey Tivadar könyvtáros, irodalomtörténész, színháztörténész és színikritikus, az MTA tagja (l. 1938, r. 1947 - 49). Felesége Hoffmann Mária könyvtáros. Budapesten végezte az egyetemet. 1910-ben az OSZK tisztviselője, 1929-től a Hírlaptár vezetője, 1935-től az OSZK h. főigazgatója. A Kisfaludy Társaság tagja (1934). Az ő kezdeményezésére jött létre a Színháztörténeti Gyűjtemény, 1925 - 29 közt szerkesztette a Magyar Könyvszemlét és 1945-ig az OSZK tudományos kiadványait. Rendezte a Dante-, a centenáriumi Petőfi- és a Jókai-kiállítást. A Magyar Élet, a Szivárvány, a Budapesti Szemle és a Napkelet c. lapok színikritikusa volt. Könyvismertetéseinek, irodalmi tanulmányainak száma megközelíti az ezret. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page