Képaláírás: Jeli arborétum.

Ismertető szöveg: A rododendron (Rhododendron) vagy havasszépe a zárvatermők (Magnoliophyta) osztályába tartozó hangafélék (Ericaceae) egy nemzetsége. Magyar neve is többféle van: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban a fenyvesek fölött él: ott, ahol a gyalogfenyő a havasi rétekkel találkozik. A Távol-Keletről származik, de napjainkra közel ezer faja él az északi féltekén: Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában - a legtöbb Kínában, Japánban és Indiában, kiváltképp a Himalája lejtőin. Elterjesztésében döntő szerepe volt a kertészetnek. Az európai körülményeket hamar megszokta, de csak azokon a helyeken telepedett meg végérvényesen, ahol a tél nem túlságosan zord, a tavasz hűvös és nedves, a nyár pedig meleg, de párás. Nem véletlen, hogy a legszebb rododendronkerteket Angliában és Írországban találjuk. Magyarországon legnagyobb állományai Kám mellett a Jeli arborétumban, és a Szombathelyhez tartozó Kámoni Arborétumban találhatók, de fellelhető más gyűjteményekben (így Sárváron, Zircen, Szelestén, Kőszegen stb.) is. A rododendron remekül alkalmazkodott a különféle éghajlatokhoz, ezért a fajok jellegzetességei igen változatosak: vannak lombhullató, örökzöld és babérlevelű örökzöld fajai; egyesek bokra 5 méternél is magasabbra nő. Hajtásrendszere szétterülő vagy felálló, gyökérzete sekély. Pompás illatú virágainak szín- és formagazdagsága szinte hihetetlen. A virág a kék kivételével bármilyen színű lehetnek, de legjellemzőbb a bíbor, a húsvörös, a napsárga és a fehér. Magyarországon május elejétől június végéig virágzik. A rododendron a ritkásan álló, ligetes lombos fák és hosszú tűlevelű fenyők közötti félárnyékban érzi jól magát. Mély, savanyú, avarral fedett erdei talajba vagy tőzegtalajba ültethető. Az örökzöld fajoknak savanyúbb (pH 4,5-5,5) talaj kell, a lombhullatók pH = 6-ot is elviselnek. Az egyéb talajokat ültetés előtt ki kell cserélni vagy kezelni (savanyítani) kell. Ha a tő köré évente trágyával dúsított friss tőzegréteget terítenek, a növény a kevésbé kedvező talajtípusokkal is megbirkózik. Csak csapadékos, párás környezetben fejlődik megfelelően. Nem tűri a pangó vizes, levegőtlen talajt, de meghálálja, ha a tenyészidőszakban bőségesen öntözzük - lehetőleg esővízzel, mert a csapvíz mésztartalmától akár ki is pusztulhat. Trágyázni általában nem kell; a legszegényebb talajon is jól nő. Elnyílt virágait ki kell törni, különben ott a következő években nem hoz új bimbót. Formagazdagságának alapja, hogy az egyes fajok jól keresztezhetők. A kertészetekben gyakorlatilag csak keresztezett vagy nemesített rododendronokat árulnak, ezért azokat nem érdemes magról szaporítani. Gyökereztetni nyár elején az elvirágzott, tíz-tizenkét centiméteres, félfás csúcshajtásokat célszerű. Tűzdeljük őket homok és tőzeg keverékébe, és a szaporítóládát a kert hűvös, árnyékos részébe tegyük. A hajtás több hónap alatt ereszt gyökeret; ezalatt a földet mindvégig nyirkosan kell tartani. Az új növénykéket a keményebb fagyoktól védeni kell. Magyarországon csak a kimondottan fagytűrő fajok (ketaba havasszépe, Kaempfer-azálea) telepíthetők. Mára mintegy ezer faját és tízezer különféle fantázianevekre keresztelt hibrid változatát ismerjük. (Forrás: Wikipédia)