Normál kép: 1243451080.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: 1243451080_nagykep.jpg   Méret: 800x600 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Kis vaksi vakonddal próbáltam farkasszemet nézni, de nem volt vevő rá (érhető okokból), így gyors fotózás után fúrta tovább a kis járatát... nagyon kis puha kellemes életke, bár a paradicsomok feltúrásakor csuklott a mamája :)

Ismertető szöveg: A közönséges vakond vagy régiesebb nevén vakondok az emlősök (Mammalia) osztályába és a cickányalakúak (Soricomorpha) rendjén belül a vakondfélék családjába tartozó faj. A közönséges vakond elterjedési köre Európán kívül Észak-Afrikán, Ázsián keresztül Japánig terjed. Tartózkodási helyét ő maga árulja el, mert állandóan új túrásokat hány fel, hogy megélhessen. Ezek a halmok vagy túrások jelölik mindig vadászterületének irányát és kiterjedését. Nagy falánkságánál fogva ezt állandóan nagyobbítani kell, és így földalatti járatain állandóan dolgoznia kell. A közönséges vakond teljes hossza 15-17 cm. Végtagjai nagyon rövidek és vízszintes helyzetűek. Nagyon széles tenyere mindig kifelé és hátrafelé fordul. Rövid ujjai kötőhártyával vannak összekötve és széles, lapos, tompa élű, de erőteljes karmokkal fegyverzettek. A kicsiny és rövid lábak ujjai különváltak. Körülbelül mákszemnagyságú szeme teljesen a bundába rejtett. Az apró fülön nincs fülkagyló, van azonban egy kis bőrszegély, amely a hangjárat kinyitására és elzárására szolgál. Az egyneműen fekete, bársonyos szőrzet mindenütt nagyon tömött, rövid és puha. A nőstény karcsúbb, mint a hím, s a fiatal állatok kissé szürkések. A Kárpát-medencében a teljesen sárgásfehér vagy tiszta fehér színű példányok sem ritkák. Teljesen kopasz vakondot is fogtak már. A vakond nagyon könnyen ás. Fő ásószerve természetesen lapát alakú, kezei erős karmokkal vannak ellátva, mert - kivált keményebb talajban - csak ezek segítségével hatolhat előre. Ha a járatban a kiásott föld fölhalmozódik, a vakond a földfelszín irányában kezd ásni, s ezen a kürtőn át - fejének erős lökéseivel - nyomja ki a földet. Ez a vakondtúrás keletkezésének oka és módja. A vakond nem tart téli álmot, mint némely más rovarevő, hanem éjjel-nappal örökös mozgásban van, követi a gilisztákat és a rovarokat. A gilisztakészlet gyűjtésének magyarázata az, hogy a vakond télen, fagyos időben nem tud vadászfolyosókat ásni, tehát élelmiszerkészletre van szüksége. Az állat mozgása általában sokkal gyorsabb, mint hinnénk. Nemcsak a folyosókban, hanem a föld felületén is, ahol pedig nem otthonos, aránylag gyorsan fut. A vízben is otthonos, és tudunk esetekről, hogy nemcsak széles folyókat, hanem tengerszorosokat is átúszott. Általában véve a közönséges vakond éjjeli állat, de kivételesen önként is a napfényre jön. A vakond fő tápláléka gilisztákból áll. A gilisztákon kívül megeszi még a bogarakat, például cserebogarat, ganajtúró bogarat, lótetűt, és minden más rovart, illetve ezek lárváit, sőt a csigák is nagyon ínyére valók. Rendkívül finom szaglásával könnyen kiszimatolja őket, aszerint, amint ők maguk haladnak. De nemcsak a saját építményein belül vadászik, hanem időről időre a föld felületéről, sőt a vízből is hoz magának zsákmányt. Itt-ott még a földön fészkelő madarak fiókáit is fölfalja. Szaglása képessé teszi az állatot a táplálék felfedezésére anélkül, hogy azt látná vagy érintené, és eredményesen vezeti szövevényes folyosóin keresztül. A hegyes, rendkívül mozgékony orr egyúttal tapogató eszközül is szolgál a vakondnak. Hallása is kitűnő. Külső füle nincs, de keskeny járataiban ez csak útjában volna. A földben különben az egész test, mint külső fül működik, miután tudvalevőleg a föld jobban vezeti a hangot, mint a levegő. A párok együtt ásnak közös közlekedési és vadászfolyosókat és a nőstény fészket készít kicsinyei részére. Körülbelül négyheti vemhesség után 3-5 vak kölyköt ellik a nőstény ebben a fészekben. A fiai az összes emlősök kölykei között a leggyámoltalanabbak. Eleinte csupaszok és vakok s körülbelül akkorák, mint egy nagyobbacska bab. De már a legfiatalabb korukban ugyanazt a falánkságot mutatják, mint szüleik, s azért nagyon gyorsan nőnek. Az anya legnagyobb odaadással gondozza csemetéit, és nem retten vissza semmi veszélytől, ha megmentésükről van szó. Körülbelül 5 hét múlva elérik az öregek fél nagyságát, de még mindig a fészekben laknak és az öregektől várják a táplálékot, amelyet hihetetlen mohósággal költenek el. A vakond nagyon hasznos a kerti kártevők ellen. Saját súlyának több mint másfélszeresét eszi meg naponta. Az állatok hatalmas táplálékigénye következtében sehol sem lehet túl sok belőlük, mert csak ott jelennek meg nagyobb számmal, ahol bőséges táplálék található, és ahol ez megfogyatkozik, onnan gyorsan továbbvándorolnak. Nem érdemes gyümölcsösökben irtani, vagy elűzni, mert a fák gyökereit pusztító pajorok (többek közt a májusi cserebogár lárvái) első számú fogyasztói. A vakond jelenléte túrásai miatt a kertekben néha zavaróvá válik. Fiatal ültetvényekben és melegágyakban, melyekben értékes növényeket gondoznak, sokat közülük tönkretehet, mert ásása közben gyökereiket meglazítja és azok elszáradnak. Jól gondozott pázsitterületeken pedig a vakondtúrások a szemet sértik. A gátakban és töltésekben nem szabad megtűrni, mert folyosói által a víznek utakat nyit, és ezzel gátszakadást okozhat. Ahol kárt okoz, a vakondot ott sem szabad megölni (ami védettsége miatt amúgy is szabálysértés), mert hatékony eszközökkel el is lehet űzni. A vakond fő ellenségei a görény, menyét, bagoly, sólyom, ölyv, holló és gólya. Ezek gyakran lesben állnak, amikor a vakond a túrását felhányva, a felszínre jön. Az apró testű menyét a vakond járataiba is bemászik. Csak a róka, nyest, a sün és az említett madarak eszik meg; a többi ellensége csak megöli és otthagyja. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Magyarországon védett, eszmei értéke 2000 Ft. (Forrás: Wikipédia) (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page