Képaláírás: Veszprémi Állatkert.

Ismertető szöveg: A gekkófélék (Gekkonidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család. 5 alcsaládja van. A gekkófélék Afrika, Közép-Ázsia, Dél-Európa, Ausztrália, Délkelet-Ázsia, csendes-óceáni partok és szigetek, Új-Zéland, Dél-Amerika, Mexikó, Dél-Kalifornia, Florida, karib-tengeri partok és szigetek területein mindenütt megtalálhatók. A gekkófélék nagyon elterjedtek, alkalmazkodóképesek, és az emberre teljesen ártalmatlanok. A legtöbb faj mindenekelőtt élőhelyének pusztulása miatt veszélyeztetett. A gekkófélék hossza fajtól függően 3.5-40 centiméter között van. A bőrt vékony, apró pikkelyek vagy dudorok borítják; színe különböző lehet, de rendszerint szürke vagy barna. Egyes fajok az elrejtőzés érdekében vagy udvarláskor változtatni tudják a színüket. A legtöbb gekkó végtagjain széles, bőrlebenyes ujjak vannak, amelyek alsó felületét nagyon finom sörtékből álló tapadólemezkék borítják. A talaj legapróbb egyenetlenségeibe is beleakaszkodnak, így a gekkó akár függőleges ablaküvegen is tud szaladni. A legtöbb le tudja dobni a farkát, ha veszélyben van vagy ha elkapják; helyén új, rövidebb farok nő. Az éjjel aktív gekkók pupillái nagyok; napközben keskeny réssé szűkülnek. A szemhéjas gekkókon kívül, a többi gekkónak nincs szemhéja, hanem szemüket nyelvükkel tisztítják. A gekkófélék magányosan élnek és függőleges felületeken is képesek mászni. A gekkók tápláléka fajtól és mérettől függően rovarok, kis madarak, egerek, gyíkok és gyümölcsök. A párzási időszak területenként nagyon változó. A gekkófélék rendszerint 2 tojást raknak, vannak kivételek is. A tojásokból való kifejlődés 6-10, hétig tart, egyes fajoknál akár fél év is lehet. Egyes fajok elvenszülők. (Forrás: Wikipédia)