Normál kép: Nutria_heiligenhaus.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: Nutria_heiligenhaus_nagykep.jpg   Méret: 800x600 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A nutria vagy hódpatkány (Myocastor coypus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a nutriafélék családjához tartozó egyetlen faj. Egyes rendszerbesorolások szerint a tüskéspatkányfélék (Echimyidae) családjába tartozik Myocastorinae alcsalád néven. A hódpatkány, más néven mocsári hód a legnagyobb rágcsálók egyike. Törzse erőteljes, nyaka rövid és vastag, feje vaskos, hosszas és széles, arcorra tompa, feje búbja lapos. Szeme közepes nagyságú, kerek és kiülő, füle kicsiny, kerekded és szélességénél kissé hosszabb. Végtagjai rövidek és erőteljesek; lábai valamivel hosszabbak mint karjai; keze, lába 5-5 ujjú. Lábujjai jóval hosszabbak, mint kézujjai, széles úszóhártyával vannak összekötve, s hosszú, erősen görbült és hegyes karmokkal fegyverzettek, míg belső kézujjain csak lapos köröm van. Hosszú farka hengeres, pikkelyes és meglehetős sűrű, szorosan lesimuló, vastag sörtével borított. Tömött bundájának meglehetős hosszú és puha a szőrzete, amelynek alapját rövid és puha, csaknem vízhatlan gyapjúszőr alkotja, s erre borul rá a hosszabb, puha, gyönge fényű fedőszőr. Ez utóbbi határozza meg a bunda színét is, mert a gyapjúszőrt teljesen elfedi. Fogazatában a nagy, széles, kiálló, vörhenyes sárga metszőfogak a hódéira emlékeztetnek; zápfogai félig gyökeresek, s rágólapjukon mindkét felől két zománcredő látható. A hódpatkány nagyságra nézve csaknem a vidrával vetekszik (talán innen a spanyolul 'vidrát' jelentő nutria elnevezés is); testének hossza 40-45 cm, farkáé pedig majdnem ugyanennyi. De néha olyan öreg hímekre is bukkanhatunk, amelyek teljes hosszúsága az 1 m-t is megüti. A szőrruha színe a tövén általában szennyes sárga; hosszú fedőszőrei sötétebbek. A hát rendesen gesztenyebarnának, az alsó test pedig szürkésbarnának látszik, az orr hegye s az ajkak fehérek vagy világosszürkék. Egyes színváltozatokon sárgásszürke és világosbarna pettyezés, sőt egészen rozsdavörös bunda is látható, ami bizonnyal a nagy elterjedési körzettel dicsekedhető állat különböző vidékekről származó példányait jelzi. E nevezetes prémes állat hazája a mérsékelt éghajlatú Dél-Amerika nagy része. A hódpatkány a Baktérítőtől délre fekvő országok majd mindegyikében általánosan ismeretes. Elterjedési köre az Atlanti-óceán partjaitól a Csendes-óceán partjaiig terjed, s ezt a magas hegység sem szakítja meg; északról délfelé pedig a 24. déli szélességi foktól a 43-ig fordul elő. Rengger szerint a tavak és folyamok, főként a csöndes vizek mellékén párosan él a hódpatkány, s olyan helyet választ ki, ahol a növényzet buja tenyészete oly tömött lepellel vonja be a vizek tükrét, hogy az állatot is megbírja. Minden pár 1 m mély és 40-60 cm széles üreget ás magának a parton, amelyben az éjt, s néha a nap egy részét tölti. A hódpatkány kitűnő úszó, az alábukásnak azonban nem mestere. A szárazon lassan mozog; mert lábai, mint Azara mondja, oly rövidek, hogy teste majdnem a földet súrolja. Ezért csakis akkor megy ki a szárazra, mikor a vízkörnyék valamely más részébe akar áttelepedni. Veszedelem esetén rögtön vízbe veti magát s alábukik. Értelmi képességei csekélyek. Legkedveltebb eledele a fű, de a gyökereket, gumókat, leveleket és magvakat, sőt fogságában a kenyeret sem veti meg. Éppoly örömest eszi meg a húst is, például a halat, s e tekintetben tehát valóban inkább a patkányhoz s nem a hódhoz hasonlít. A füvet ügyesen legeli le; az egészben elébe vetett eleséget mancsaiba fogva viszi a szájába. Legkedveltebb eledele a fű, de a gyökereket, gumókat, leveleket és magvakat, sőt fogságában a kenyeret sem veti meg. Éppoly örömest eszi meg a húst is, például a halat, s e tekintetben tehát valóban inkább a patkányhoz s nem a hódhoz hasonlít. A füvet ügyesen legeli le; az egészben elébe vetett eleséget mancsaiba fogva viszi a szájába. Magyarországon nem védett. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page