Ismertető szöveg: A kökény (Prunus spinosa) Európában és hazánkban is gyakori gyógynövény. Ez a tüskés (tulajdonképpen tövises) cserje a szilva egyik rokona. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1-4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű.A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. 2 virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kisméretű levelei elliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik. Bimbójából (kökényvirág), flores acaciae nostratis vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. (Érdekes népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.) Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz. Virágbimbójából vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. A virágzata teaként hashajtó, terméséből készült lekvár viszont hasfogó. (Forrás: Wikipédia)