Ismertető szöveg: Teleki Arvéd politikus. Gimnáziumi tanulmányait a bécsi
Theresianumban, a jogot pedig a bécsi egyetemen, a párizsi École des
sciences politiques-en és idehaza, a budapesti egyetemen végezte, letéve a
jogtudományi és államtudományi vizsgákat is.
Tanulmányai befejeztével, 1887-ben megnősült, Teleki Bella grófnőt
véve feleségül. Voltaképpen a diplomáciai pályára készült, s ebből a célból
a francia és angol nyelvet tökéletesen, az olasz nyelvet pedig részben
elsajátította, sőt e pályára való előkészületképpen hosszabb tanulmányutakat
is tett Olasz- és Franciaországban, Angliában és Svájcban. Atyjának
halála után a diplomáciai pálya helyett a gazdaságira lépett és
átvette családja nagy kiterjedésű és saját kezelésben álló birtokainak vezetését.
Mint magyar mezőgazda, csakhamar a legelsők közé küzdötte fel
magát. Birtokain a régi ugarrendszert rövid idő alatt intenzív, vetőmagvakat
és tenyészállatokat termelő gazdálkodással váltotta fel, amelyeknek
központja az alsó-fehérmegyei drassói uradalom. Nemcsak az erdélyi
megyéket, a Duna-Tisza közét, a Dunántúlt és a Felvidéket látta el kiváló
minőségű vetőmagvaival, tenyészbikáival, sertéseivel és baromfiaival,
hanem Horvátországban, Romániában és Ausztriában is kiterjedt vevőköre
volt. A drassói uradalom különböző mezőgazdasági kiállításokon
harminckét díjat, illetve díszoklevelet nyert.
Nemzetgazdászati ismeretei és gyakorlati mezőgazdasági tudása bővítésére
Teleki beutazta az egész Közép-Európát, s tanulmányai
eredményét szaklapjainkban megjelent számos közgazdasági cikkben
fektette le.
A függetlenségi pártba való belépése - a melyet egy
egész csomó ilyen belépés követett - felkeltette iránta a közfigyelmet, s
Újvidék szab. kir. városa előbbi képviselőjének váratlan lemondása folytán
őt jelölte követévé. A szerb nemzetiségi propaganda e főfészkében a
magyarok és németek testvéries összetartása tette lehetővé, hogy 1905.
május 22-én Teleki Arvéd gróf Újvidék függetlenségi és 48-as párti képviselője
lett.
Már június
2-án nagy szakbeszédével, melyet a Házban Kossuth Ferenc önálló vámtarifa-
javaslata mellett tartott, magára vonta az egész ország érdeklődését
és figyelmét.
|