Normál kép: 45655084.jpg   Méret: 770x770 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 45655084_nagykep.jpg   Méret: 2110x2110 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területeket, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája. Az arborétumban több fajból álló fenyvescsoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, szelídgesztenye liget, borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészletek pihentetik a látogatók lelkét. A területen, az évelőkertben több ritka, védett és szép lágyszárú is él, például kockásliliom, királyné gyertyája, stb. Rendhagyó az is, hogy az arborétum kialakítása óta nyitva áll a látogatók előtt. (Forrás: szeleste.hu)



A kápolna a Szelestei Arborétumban található, eredetileg kútház volt (romos).
A kápolna létrejöttének rövid története, az eredeti cikk a Magyar Nemzet-ben olvasható A Szelestei Kastélyszállót üzemeltető Halász Ferenc nővére Kulcsár Zsuzsa 2005-ben került Szelestére, a kastélyparkban (Arborétum) tett első sétája alkalmával fedezte fel a fák között megbújt kőházat. "Jaj de kedves kis kápolna!" - kiáltott fel. Ám a helyiek hamar kiigazították: nem kápolna az, csak kútház, amelyet még a grófék építettek.
Négy év telt el, amire aztán a kápolna ötlet egészen megérett, s Zsuzsa bekopogtatott a szelestei polgármesterhez. Érdemes megemlíteni, hogy a kastély tulajdonosa magánszemély ugyan, de a kastélypark értékes arborétuma felett Szeleste község rendelkezik. Az önkormányzat nyitottnak bizonyult, felajánlották a kútház parányi épületét hasznosításra.
Decemberben érett meg az elhatározás. Zsuzsa elkezdett építészt keresni.
Miért választotta Józsefet a kápolna védőszentjének és névadójának? - azt mondja, a mai zaklatott, szétzilált társadalomban jó lenne visszaállítani a családba vetett hitet, s különösen az apa és az erős férfi szerepét. Az anya-gyerek kapcsolatra berendezett társadalom elfeledkezik arról, hogy a család valójában: apa, anya és gyerek. Rengeteg a szétválasztott család, s a média is azt sugallja, nyugodtan szüljön csak a nő egyedül, majd felneveli valahogy azt a gyereket. Szent Józsefről ugyan kevés szó esik a Bibliában, lénye, szerepe viszont ma különösen példaértékű: elfogadta és felnevelte azt a gyermeket, akit a teremtőtől kapott.
A tervező Őrfi József lett, egyszerre teológus és építész, aki már két kápolnát is épített. Egyet Pilisszántón a hegyen, egyet Kállósemjén mellett a tanyabokorban. Őrfi József szívesen fogadta Zsuzsa megkeresését, és természetesen ellenérték nélkül vállalta a tervezést, kosztért-kvártélyért az építést.
Ráday-Pesthy Pál Frigyes, a szálló visszajáró vendége karácsonykor meglepte Kulcsár Zsuzsát egy összeggel, amivel - a kápolna tervezett építését hallva - az ólomüveg ablakok készítéséhez kívánt hozzájárulni. És gyűltek, gyűltek a segítő kezek. Ha az ország is így épülne-szépülne, nem beszélne senki a válságról ma. Császár Zoltán, Zsuzsa unokaöccse (több templomot szintén önzetlenül restauráló szakember) elvállalta a fő szervezést a segédjével, Molnár Miklóssal és két helybeli fiúval, Szabó Bélával és Vörös Csabával. Amikor az építész télvíz idején egy mérőszalaggal a kútházat méricskélte, arra sétált egy vendég, s hát csak megkérdezte, ugyan mit mér. Őrfi József elmondta. A törzsvendég - Kiss Pál - pedig bevallotta, ő valójában szobrász, s ebben a minőségében sebtiben el is vállalta - persze hogy ingyen - az oltárszobor megmunkálását: háromalakos (Szent Család) faszobrot készített. A vörösréz kereszt készítését egy barát, Harmatos László vállalta, s bejelentkezett egy másik barát, Császár Tamás, aki felajánlotta a családi gyűjteményben őrzött díszes szenteltvíztartót a kápolnához. Családi barát Szekeres Gyula is, aki az asztalosmunkát vállalta. Egy februári délelőttön egyszer csak telefonált az egyik szállóvendég, Bognár László: lenne egy harangja. Ekkor Zsuzsa már alig hitte, hogy ilyesmi megtörténhet, amikor felhívott, bizony nekem is elakadt a szavam.
Az interneten böngészve Zsuzsa ólomüveges után nézett, talált is egyet, Czirják Attilát Szentendrén, aki először elmondta a nagy, kerek összeget, amiért a munkát vállalja, ám miután megtudta, miről is lenne szó, s másnap leutazott Szelestére, közölte: anyagköltségen megcsinálja.
Ez a kápolna napközben mindig nyitva áll majd a betérő előtt, hogy ne csak esztétikai élmény legyen. (Magyar Nemzet Online - Muray Gábor)
A kápolnát 2009. május 2-án délelött 11 órai kezdettel, szentelte föl Munkás Szent József tiszteletére a szabadtéri szentmisét celebráló Dr. Rátkai László esperes (Ják), Rátkai Imre és Inzsöl Richárd plébános. (Forrás: kastelyok-utazas.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page