Normál kép: 1898_Oldal_186_e.jpg   Méret: 770x818 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1898_Oldal_186_e_nagykep.jpg   Méret: 802x852 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Kemény Ferencz, országos elnök.
Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után.

Ismertető szöveg: A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg.
Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé.
...
Megjelent az országos elnök, báró Kemény Ferencz. Megnyitó beszédében valahányszor a fejedelem neve és az Unió előfordult, a hall­gatóság éljenzésben tört ki.
E beszéd után megjelent az erdélyi királyi fő­ kormányszék, s az elnöki széket gróf Teleki Jó­zsef főkormányzó vette át. ... Az ülésen gr. Teleki József kormányzó elnökölt...
Mindenek előtt báró Wesselényi Miklós, az egykori, most már győzedelmes ellenzék népszerű vezére, emelt szót a törvényhozó gyülekezetben. Kifejtvén, hogy az előterjesztések harmadik pontja, mely az unióról szól, tárgyalandó legelőbb... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.)



Kemény Ferenc, br. (1795-1875): 1837-ben Nagy-Szeben és Kolozs vármegye követe. Ő elnökölt az 1843., 1846.,1848. és az 1865. évi erdélyi országgyűléseken. 1860-ban Erdély ideiglenes kancellárává nevezték ki. (Forrás: mek.oszk.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page