Normál kép: 1900bb_Page_103_d.jpg   Méret: 770x307 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_103_d_nagykep.jpg   Méret: 2274x908 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Dr. Hőgyes Endre a budapesti Pasteur-intézet segédorvosai és betegei közt.

Ismertető szöveg: A budapesti Pasteur-intézetről.
Most ünnepelték tudomány-egyetemünk egyik legkiválóbb s az egész tudományos világban ismert tanárának dr. Hőgyes Endrének negyedszázados tanári jubileumát, mely alkalomra tisztelői, volt tanítványai közelből-távolról nagy számban összesereglettek. A nagyérdemű férfiú a huszonöt év alatt nem csak a katedrában működött nagy buzgalommal és sikerrel, hanem az orvosi tudomány több ágában is folyvást lankadatlan buzgalommal búvárkodott, s számos tudományos felfedezései, messze a haza határain túl is tiszteltté tették nevét.
De talán legfontosabbak azon vizsgálatai, melyeket a veszettség elleni védoltás terén végzett, alkotásai közt pedig legnevezetesebb a budapesti Pasteur-intézet, melynek alapítója, szervezője ő volt s melynek élén most is ő áll. Az idén tizedik éve már, hogy ez intézet az emberiség javára áldásosán működik, mely idő alatt százakat mentett meg a legszörnyűbb haláltól s számtalan családot a legsötétebb gyásztól.
...
Az összegyűjtött adatok azt a szomorú tényt is nyilvánvalóvá teszik, hogy hazánknak majdnem minden megyéje állandóan fertőzve van veszettséggel, sőt a veszettségi esetek száma évről-évre szaporodni látszik, a minek azonban valószínűleg mégis az a magyarázata, hogy újabban pontosabban szolgáltatják be a statisztikai adatokat, mint korábban.
Most már azonban a veszettségi halálozások száma a legkisebb mértékre lecsökkent a Pasteur-intézet működése folytán, mely oly sok családot megment évenként a legkínzóbb aggodalmaktól, mardosó fájdalomtól s oly sok emberéletet óv meg a legszörnyűbb haláltól.
Egyik legáldásosabb közintézetünk a budapesti Pasteur-intézet, melynek történetében mindig első helyet foglal el a dr. Hőgyes Endre neve. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 1.)



Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1881, r. 1889). Egyike a legkimagaslóbb magyar orvoskutatóknak. Orvosi oklevelét a pesti tudományegyetemen szerezte 1870-ben. Előbb az elméleti orvostani, majd a gyógyszertani tanszéken tanársegéd. 1874-ben a kísérleti kórtan magántanára, 1875-től a kolozsvári egy., majd 1883-tól haláláig a budapesti egyetemen az általános kór- és gyógytan, valamint bakteriológia ny. r. tanára. Az MTA kiadásában 1881-1885 között megjelent háromkötetes művében elsőként írja le az egyensúlyérzés reflexívét, s annak forgatásra, valamint elektromos ingerlésre bekövetkező reakcióját. Hőgyes további nagy érdeme, hogy módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását, amennyiben a vírus szelídítésére nem a beszáradásos - eredeti - eljárást, hanem hígítást alkalmazott. Ezt a módszert alkalmazzák jelenleg is. Tudományos munkássága igen sokoldalú, így foglalkozott a vese kéreg- és velőállományának vérkeringésével, s kimutatta azok pontos anatómiai helyzetét. Tanulmányozta az alkaloidák hatását, különös tekintettel az általuk okozott hőmérsékletváltozásra. Vizsgálta a veseérgomolyok és a kanyarulatos csatornák szerepét a vizeletelválasztásban, ill. a "primaer vizelet" bekoncentrálásában (víz-visszaszívódás). Gyógyszertani kutatásai is jelentősek. Egyike az elsőknek, akik Magyarországon elkezdték a rendszeres bakteriológiai kutatásokat (1873: cholera; 1882: anthrax; 1886: veszettség). 1890-ben Magyarországon Pasteur-intézetet és kórházat alapított. Megalapítója és elnöke volt a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulatnak (1876), alelnöke a budapesti Természettudományi Társulatnak, elnöke a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak (1893), 1886-tól egészen haláláig az Orvosi Hetilap szerkesztője. Az Országos Közegészségügyi Tanácsnak is tagja volt (1889). Tiszteletére az Egészségügyi Tudományos Tanács 1961-ben Hőgyes Endre Emlékérmet alapított, melyet évente osztanak ki átfogó, jelentős, önálló tudományos kutatómunka jutalmazására. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page