Képaláírás: Klein Miksa: Hágár és Ismael.
A Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításából.

Ismertető szöveg: Tavaszi kiállítás a Műcsarnokban.
Esztendők óta ez az első eset, hogy a Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállítása nem internaczionális kiállítás. A rendezők féltek attól, hogy a külföldi művészek Párisba küldik legjobb műveiket s nekünk majd csak a salakja jut; nem küldtek tehát meghívót idegeneknek, hadd legyen ez a tárlat kivételesen csakis a magyar művészeké. Ezek a magyar művészek pedig addig bajlódtak a nagy világversenyre szánt alkotásokkal, hogy a mi mostani tárlatunkba csak gyéren jutott az immár lefolyt esztendő művészi termeléséből.
... A néző nagyon jól érezheti magát az ízléses termekben, s ezért ez egyszer megbocsáthatja a kiállítás rendezőinek, hogy számára különleges érdekességű műtárgyakról nem gondoskodtak, kivéve Klein Miksa szobrász-hazánkfia monumentális alkotásait, melyek, ha nem is a legutóbbi idők termékei, nálunk most jelennek meg először. Igy most látjuk színről-színre a "Germán rabszolgá"-t, mely Klein Miksa nevét a homályból egyszerre kiemelte, s mely később a párisi Salon-ban is díjat nyert; bájos genre-szobrát: "Hágár és Ismael "-t, Bismarckot hűséges ebének kiséretében s egész csoportját szobormásainak, köztük nejének a klasszikusokra emlékeztető jellemzetes arczképét. Klein Miksa, kinek első mestere a budapesti Szandeisz volt, egyike a legsokoldalúbb művészeknek. Mig az oroszlánnal küzdő "Germán rabszolgá"-ban az emberi test idomainak ritka ismeretéről tesz tanúságot s fölötte nehéz problémát old meg nagy könnyedséggel, addig genre-műveiben és hasonmásaiban az emberi lélek búváraképen mutatja be magát, dekoratív munkáiban pedig nagy leleményességnek adja bizonyítékát, sőt a berlini Kronprinz-Brücke diszítésébe, mely az építő mesternek az elemekkel folytatott küzdelmét ábrázolja, humoros vonásokat is tudott becsempészni. Klein jelenleg Berlinben működik, hol szobrait, művészi érték tekintetében, a nagynevű Begas alkotásai mellé állítják. A műcsarnokban kiállított szoborművek tehetségének nem csak erejét, hanem sokoldalúságát is mutatják. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 15.)

Klein Miksa, szobrász, szül. Göncön 1847 jan. 7., megh. Berlinben 1908 szept. Élete úgyszólván teljesen külföldön, főleg Berlinben és így a magyar szobrászatra befolyás nélkül folyt le. Sok nélkülözés között Pesten Szandház Károlynál kezdte tanulmányait, majd Berlinben 1863., Münchenben és Rómában folytatta. l878-ban a berlini akadémián tűnt fel, mindvégig talán legjellemzőbb munkájával, az oroszlánnal élet-halálharcot vívó erőteljes Germán rabszolgával, mellyel szemben a gyengéd kecsességet testesíti meg a Hágár és Izmael-csoport. Monumentális szobrai: I. Vilmos császár lovasszobra; Bismarck szobra Grunewaldban; Manteuffel és Werder tábornok a berlini Zeughausban. A berlini Bismarck szoborpályázaton Begas mellett, aki a kivitelt kapta, második díjat nyert. Igen keresett arckép szobrász is volt. Leghíresebb arcképszobrai: Helmholtz; Popper Dávid: Nietzsche stb. (Forrás: Magyar Zsidó Lexikon)

...A kecsesség még drámai tárgyain sem hagyja el, bár ott alig van motiválva. "Hágár és Izmáél" a címe egy biblikus csoportjának. Két tragédiát zár magába ez az epizód: a pusztában való szomjanhalást és az anyai fájdalmat. A legfeltűnőbb rajta mégis a drapéria gazdag redőzete, azok igen gondos elrendezése, gyöngéd megmintázása.
Egész oeuvrején átcsillan a vágy: drámákat adni kőben. Mozgalmat, szenvedélyt tükrözni. De ő is, mint a többi berlini szobrász csak a mozdulatig jut el. Egészen belevág a porosz új-barokk stílusba. (Forrás: Művészet, 1909. 1. szám)