Képaláírás: Tegetthoff
Ismertető szöveg: " A nagy diadal után fél év múlva az a hír szárnyalt felőle, hogy az udvari körök kegyét elvesztette. Való volt-e ez, s ha igen-, mi okból eredt, idáig sincs földerítve, de az bizonyos, és Tegetthoff népszerűségéről tanúskodik, miszerint e hir a közvéleményben átalános megbotránkozást szült. Hivatalos előadás szerint 1866. végén Tegetthoff, miután már négy évig viselt parancsnokságot nyilt tengeren, fölmentetését kérte a
parancsnokságtól és szabad idejét utazásra használta föl Amerikába, hol nagy kitüntetésekkel fogadták. A következő évben Miksa császár holttestének haza szállitásával bízatott meg, s ugyanez évben a bécsi
felsőház örökös tagjává és a hadügyminisztérium tengerészeti osztályának főnökévé lön kinevezve, egyszersmind az egész osztrák cs. k. tengerész had főparancsnoksága is reá ruháztatván."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 16. sz. április 16.)
A Dánia ellen elért közös győzelem ellenére fennmaradtak a porosz-osztrák ellentétek, a Német Szövetségen belüli vezető szerep követelése miatt. 1866-ban Poroszország Olaszországgal szövetkezett Ausztria ellen. A segítség fejében Bismarck kancellár az Osztrák Császársághoz tartozó Velencét az olaszoknak ígérte. Az 1866. július 3-i königgrätzi csatavesztés nyomán az Itáliában állomásozó osztrák haderőt Bécs védelmére kellett átcsoportosítani. Az Adriai-tenger osztrák partvidékének védelme a hadiflottára maradt. Az olaszok egyik fontos célja az 1866. június 20-27 között szárazföldön elszenvedett vereségeik kiegyenlítésére a dalmát partoknál fekvő Lissa-sziget (ma: Vis, Horvátország) elfoglalása volt.
(Forrás: Wikipédia)
|