Normál kép: 1370088180.jpg | Méret: 770x558 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 72dpi |
Nagy kép: 1370088180_nagykep.jpg | Méret: 1219x884 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 96dpi |
Képaláírás: Méh szálldogál pipacsról pipacsra! Ismertető szöveg: A háziméh vagy mézelő méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül esetleg propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek. Feltételezések szerint a háziméh eredetileg Indiából származik. Mint domesztikált állat, ma már a mérsékelt- és trópusi égövben világszerte elterjedt. A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt. A méhanya 22 mm, a here 20 mm, a dolgozó pedig mintegy 16 mm hosszú. A méhanya sötét és teste hosszúkás; a here fullánktalan és hosszabb, mint a dolgozó; a dolgozó sötét csíkozású. Szívó szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek az ibolyántúli fényt is érzékelik. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a "kosárkába" a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a "kosárka" vagyis a pollenzacskó. (Forrás: Wikipédia) A pipacs vagy vadmák (Papaver rhoeas) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentum: juhaszj: Aki bújt, aki nem ... |