Ismertető szöveg: A 17,5 hektáros füvészkert legváltozatosabb része az arborétum. Ezerféle fát és cserjét gondoznak itt, közülük is a legvonzóbb a kert fenyőgyűjteménye - a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő is itt él. A kert növényföldrajzi egységekben mutatja be a Dunántúl lankáinak flóráját, a középhegységek - a Bükk, a Mátra, a Budai hegyek és a Balaton-felvidék - növényzetét. A balkáni és mediterrán csoportot gazdag gyűjtemény képviseli. Örökzöld lombosfák (citrom, babérmeggy), leanderek, pálmák.

A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb nemzetsége mintegy 1200 fajjal, amelyek közül feltűnő virágai miatt többet szerte a világon dísznövényként termesztenek. Ázsiából származik; egyes fajai tipikus özönnövények, másokat az ember telepített meg szerte a világon. A fajok többsége a trópusokon, szubtrópusokon és a meleg mérsékelt éghajlatú területeken él, közöttük akadnak egyévesek és évelők, fás- és lágyszárúak, lombhullatók és örökzöldek is. Toktermése van. A fajok többsége fényigényes. A legtöbb dísznövénynek termesztett faj nem viseli el a fagyokat, ezért Magyarországon csak dézsában tartható - a legismertebb kivétel a törökrózsa (kerti mályvacserje). A Kárpát-medencében csak kevés honos, de ezek közül a varjúmáj (dinnyefű) a vetések és a kapás kultúrák egyik legveszélyesebb és legelterjedtebb gyomnövénye. Aromás illóolaj-tartalma miatt több, gyakori fajának virágját gyümölcsteákba bekeverik. Több faja ismert gyógynövény: a soknevű kínai hibiszkusz virága például köptető, köhögéscsillapító hatású. A torokgyulladást is gyakran csillapítják vele. (Forrás: Wikipédia)