Képaláírás: Bónis Sámuel

Ismertető szöveg: "A viszonyok jobbra fordultával ismét a közügyek terén találjuk Bónist. Előbbi választó-kerületét, a tiszalökit, képviselte mind az 1861-ki országgyűlésen, hol a határozati párthoz csatlakozott, mind az i 1865- és 1869-kin, hol Ghyczyvel és Tiszávai s Nyáry Pállal az ellenzék törzskarát képezte, de egyszersmind annak legmérsékeltebb árnyalatát is képviselte. Bendesen csak a főbb kérdésekben, vagy a í napi rendhez szólott frázisok nélkül, de mindig határozottan, röviden és világosan s többnyire döntőleg. Azok közé tartozott, j kiktől az ellenfél sem tagadhatja meg becsülését s rokonszenvét jelesen Deák, kivel most különböző táborban küzdött, régi barátságát csorbítatlanul megtartotta irányában s nem egyszer kérte ki véleményét. E minden pártnézeten felül álló tisztelet és bizalom jele volt az is, hogy az 1869-ki országgyűlés első szakában, az akkori igazságügyi miniszter Horváth Boldizsár, az ellenzéki balközéphez tartozó Bónist a kir. kúria semmitőszéki osztályához közbirónak hivta meg." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 48. sz. november 30.)

Az 1830. évi országgyűlésen jurátus (joggyakornok) volt. 1831-ben letette az ügyvédi vizsgát és még ugyanebben az évben a kolera megfékezésére létrehozott központi bizottságnál helyezkedett el jegyzőként. Ugyanakkor Szabolcs megye tiszteletbeli ügyészévé nevezték ki. A következő évben szolgabíró lett. Az 1839-1840. évi országgyűlésre megyéje követként küldte és ő az ellenzékhez csatlakozott. Az 1843-1844. és 1847-1848. évi országgyűléseken is mint Szabolcs megye követe jelent meg. Majdnem minden fontosabb tárgynál élénken részt vett a tanácskozásokban és az 1848-as törvények alkotásában is. Az első képviseleti pesti országgyűlésen mint a szabolcs megyei tiszalöki választókerület követe vett részt, ugyanezen kerületet képviselte az 1861. és 1865. évi országgyűlésen is. (Forrás:wikipedia)