Normál kép: 177_280_pix_Oldal_17_Kep_0001.jpg   Méret: 770x690 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 177_280_pix_Oldal_17_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1840x1649 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Országgyűlési képek.

Ismertető szöveg: Pécsújfalusi Péchy Tamás (Alsókázsmárk (ma Kázsmárk), 1828. december 6. - Alsókázsmárk, 1897. szeptember 17.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, közmunka-és közlekedésügyi miniszter, a képviselőház elnöke, evangélikus egyházkerületi felügyelő.
Draskóczi és jordánföldi Ivánka Imre (Felsőszemeréd, 1818. december 9. - Máriabesnyő, 1896. július 27.) 1848-as honvéd ezredes, Batthyány Lajos miniszterelnök titkára, politikus.
Teleszky István (Szatmár, 1836. április 4. - Koritnica, 1899. augusztus 5.) jogi doktor, ügyvéd, igazságügy-minisztériumi államtitkár.
Bártfai Grünwald Béla (Szentantal, 1839. december 2. - Courbevoie, Franciaország, 1891. május 4.) politikus, publicista, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.



Volt országgyülési képviselő és szabadsághős, szül. Heves vármegyében 1820., megh. Puszta-Császon 1887 máj. 28. Filozofiát és jogot tanult Szombathelyt, Pesten, Pécsett és Egerben 1840. ügyvédi vizsgát tett s Keglevich Miklós pártjában élénk részt vett a megyék kormányellenes mozgalmaiban. 1844. Heves vmegyében szolgabiró volt, s az 1848-iki országgyülésre megválasztatván, a szélső baloldalhoz csatlakozott, majd maga is katonának állt a 17-ik huszárezredbe és Dembinszky, Guyon, utoljára pedig Perczel hadosztályában szolgált. A világosi fegyverletétel után besorozták Wallmoden gróf ezredébe, de ez hazabocsátotta N.-et, ki hevesi jószágára ment gazdálkodni. Az 1861-iki országgyülésre megválasztották képviselőnek, s ekkor a határozati párt hvie volt mint izgatót több ízben elfogták s 1864. négy hónapra be is börtönözték Pesten. Kiszabadulva, a kiegyezés alatt vezérszerepet játszott a hevesvármegyei ellenzék sorában, s midőn a forrongó vmegyét az Andrássy-kormány két ízben is ostromállapotba helyezte, N. és három társa ellen fölségsértési és hűtlenségi pert indítottak. Fölmentetvén, mindannyiokat nagy lelkesedéssel választották meg képviselőnek, mire kieszközölték a királyi biztos visszahivatását Heves vmegyéből. 1871. fia, Albert halála annyira megrendítette n.-et, hogy két évig visszavonult a közügyektől, de midőn 1873. Hódmező-Vásárhely újra megválasztotta képviselővé, ismét elfoglalta régi helyét a szélsőbalon, melynek haláláig hive maradt. (Forrás: www.kislexikon.hu)



Gulner Gyula, országgyűlési képviselő, szül. 1843-ban Vaálon Fehérmegyében tanulmányainak befejeztével Pestmegye szolgálatába lépett és Nyári Pál mellett mint főjegyző élénk részt vett a megye politikai mozgalmaiban. 1872-ben lett országgyűlési képviselő s a balközép-párthoz tartozott. A fusio idejében a kormánypárthoz csatlakozott és ezen országgyűlésen mint jegyző is működött. Azonban már 1876. máj. elszakadt a szabadelvű párttól és a függetlenségi pártnak lett tagja, mely báró Simonyi Lajos vezérlete alatt állott. Pestmegye alispán-választása alkalmával Földváry Mihálylyal szemben kisebbségben maradt. Az 1878. országgyűlésre mint az egyesült ellenzék tagja jött fel. Az 1881-1884. országgyűlés alatt nem volt tagja a háznak. Az 1884. választások alkalmával a monori kerületben győzött és ennek mandatumát bírja jelenleg is. Tagja a közigazgatási s a IX. biráló bizottságnak. (Forrás: https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/g/g07134.htm)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page