Képaláírás: Weisz Bernát Ferencz.
Ismertető szöveg: Weisz Bernát Ferencz Lúgoson született, Krassómegyében 1800-ban. Iskoláit elvégezve, hoszszasb idő után 1838-ban Pestre jött. A kereskedelmi pályán szerzett tapasztalatai folytán 1848-ban a kereskedelmi minisztérium osztálytanácsosává neveztetett ki.
Hatvanadik évében teljesen visszavonult minden üzlettől s életét közhasznú czélok előmozdítására szentelte, s különösen humánus czélokra tetemes áldozatokat is hozott. 1861-ben az alkotmányos áera beálltával a fővárosi bizottságba beválasztatván, első indítványa volt a "városi leányárvaház" a mai Elisabethinum fölállítása, a melyre ő maga azonnal 500 forintot ajánlott föl, a mely összeget később egy ágynak örökös fentartására 2000 frtra emelt föl. Ez a szép intézet ott van az erdősoron s Weisz B. ma is a kezelő bizottság elnöke.
A közügyekben való buzgólkodásáért Ő felségétől a kir. tanácsosi czimmel tiszteltetett meg. Polgártársai pedig "az öreg ur" czimmel tisztelték meg. Haragosa egy sincs ö sem az senkinek annál több, a ki tiszteli és szereti.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. augusztus 8.)
Weisz Bernát Ferenc (Lugos, 1800. aug. 1. - Bp., 1888. márc. 31.): nagykereskedő, bankár, a magyar biztosításügy úttörője. 16 éves korában kereskedő, 1826-ban Szegeden a Trieszti Biztosító képviselője. 1838-ban Pesten üzletet nyitott. 1841-ben bankházat alapított. Széchenyivel, Kossuthtal és Deákkal kötött ismeretséget. Kossuth 1848-ban pénzügymin. osztályfőnökké nevezte ki. A szabadságharc leverése után szabadságvesztésre ítélték. Az abszolutizmus alatt Apponyi György kancellár felszólítására kidolgozta az állami tűzkárbiztosítás tervezetét. 1861-ben beválasztották a fővárosi bizottmányba, ahol számos közintézmény (leányárvaház, szeretetház, ingyen Duna-fürdők, közraktárak, vízvezeték s gázgyár községesítése) létesítését kezdeményezte. Egyik alapítója és haláláig elnöke a Kereskedelmi Ak.-nak, az iskolai takarékpénztárak gondolatának népszerűsítője. (Forrás: https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/17025.htm)
|