Ismertető szöveg: 2004. A BOCSKAI SZABADSÁGHARC
400. ÉVFORDULÓJA
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 11 1/2 : 12 1/4 F. fog.
T.: Elekes Attila
Á 2004. okt. 11.-2006. dec. 31.
P 300 000 fog.
4771 4954 120 Ft Bocskai István (1557-1606)
portréja, pénzei, XVII. sz.-i
pallosok, szablyák 240.- 240.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelme. Bocskai György királyi titkár és
Sulyok Krisztina fia, a somlyói Báthoriak rokona. Gyermekkorát
Bécsben és Prágában töltötte, udvari apród, majd nemesi testőrifjú
volt II. Miksa német-római császár (ur. 1564-1576) környezetében.
1576-ban tért haza Erdélybe. 1592-től váradi kapitány és bihari
főispán volt. Később II. Rudolf német-római császár (ur. 1576-1612)
két évig Prágában fogva tartotta. Kiszabadulása után az alkotmányt
és a vallásszabadságot felfüggesztő Habsburg-abszolutizmus ellen
Bethlen Gábor (lásd II. 1.) és a nemesség egy részének
ösztönzésére Habsburg-ellenes függetlenségi harcot indított 1604-
ben, melyben az erdélyi vármegyék és a magyarországi rendek is
támogatták. 1605-ben Magyarország és Erdély fejedelmévé választották.
Méltóságában a török Porta is megerősítette, de a felajánlott királyi címet nem
fogadta el. 1606. június 23-án II. Rudolfot a bécsi béke megkötésére kényszerítette,
melyben a császár elismerte az alkotmányt, a protestánsok vallásszabadságát,
megerősítette őt méltóságában, biztosította az erdélyi rendek fejedelemválasztási jogát
és a székelyek korábbi privilégiumait.
Közvetítésével létrejött 1606. november 11-én a
zsitvatoroki béke a török Porta és a Habsburgok között,
mely véget vetett a tizenötéves török háborúnak. A
szabadságharcban vitézül helytálló hajdúkat szabad
hajdúvárosokban telepítette le. Célja Erdély
függetlenségének fenntartása volt, majd kedvező
külpolitikai viszonyok között egységes, független királyság
létrehozását tekintette feladatának. Rövid fejedelemségének - feltételezett -
erőszakos halála vetett véget. Emlékére az ország néhány városában - elsősorban a
Hajdúságban - több szobrot állítottak. A protestáns prédikátorok a haza és a
vallásszabadság hőseként magasztalták, így került szoboralakja a genfi Reformáció
Emlékművére is. Holttestét a gyulafehérvári fejedelmi sírboltban helyezték el.
(Larousse 1991.lk.30 o., MNL.4k.171 o.)
(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|