Normál kép: dec2_06.jpg   Méret: 770x537 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: dec2_06_nagykep.jpg   Méret: 883x616 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1945. VÉRTANÚK
Antifasiszta vértanúk emlékére.
Mélyny. X-Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Bortnyik Sándor (2 P), Tamási Zoltán (3 P). Diósy Antal (4 P). Konecsni György (6, 20 P). Roheim Károly (10 P). Köpeczi Bócz István (15 P). Szűcs Pál (40 P)
F 1945. okt. 6.-1946. jún. 30.
P 100 000 fog.
881 842 20(+20)P Kiss János (1883-1944) és Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) 175,- 300,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Bajcsy-Zsilinszky Endre magyar politikus, újságíró. Eredeti neve Zsilinszky Endre volt. Jogi tanulmányai és katonai szolgálata után 1910 őszén Békéscsabán volt ügyvéd-jelölt. 1911. május 14-én az apját, Zsilinszky Endrét támadó, sértő hanmgú hírlapi cikkéért öccsével, Gáborral együtt felelősségre vonták Áchim L. András politikust (1871-+1911). A verekedéssé fajult szóváltás közben Áchim halálosan megsebesült. A Kúria felmentő ítéletet hozott. A Magyar Országos Véderő Egylet - MOVE - egyik alapítója 1918-ban. A Tanácsköztársaság bukása után - 1919-ben - aktívan részt vett a különböző ellenforradalmi-fajvédő szervezetek tevékenységében. 1919-től 1922-ig a fajvédő Szózat című lap szerkesztője. 1925-ben vitézzé avatták. 1928-32 között szerkesztette az Előőrs című lapot, és ekkor kezdett korábbi nézeteitől eltávolodva, fokozatosan a demokratikus ellenzékhez közeledni. A lapban teret kapott József Attila (lásd IV.11.), Szabó Dezső (lásd VI.10.) és a népi írók. 1930-ban megalapította a Nemzeti Radikális Pártot, amely 1936-ban egyesült a Független Kisgazdapárttal. 1932-36 között szerkesztette a német-ellenes Szabadság című újságot. 1931-ben kisgazdapárti programmal országgyűlési képviselővé választották Tarpán. 1936-ban pártjával belépett a Független Kisgazdapártba. 1939-től a Független Magyarország szerkesztője, 1941-től pedig a Szabad Szó főszerkesztője lett. Határozottan fellépett a németbarát külpolitika ellen, részt vett a Történelmi Emlékbizottság tevékenységében és küzdött Magyarország háborúból való kiválásáért. Együttműködött a kommunista és szociáldemokrata vezetőkkel. A német megszállás napján, - 1944. március 19. - a Gestapo rövid tűzharc után letartóztatta, ahonnan a Lakatos-kormány kikérte, így októberben kiszabadult. 1944.novemberben illegalitásban fegyveres ellenállási mozgalmat szervező Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnöke lett. Árulás következtében a nyilasok november 23-án elfogták, halálra ítélték és Sopronkőhidán kötél általi halállal kivégezték. (MNL.3k.17 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)



Kiss János magyar katonai vezető. A nagyszebeni gyalogsági hadapródiskola elvégzését követően avatták hadapród tiszthelyettessé 1902-ben. Részt vett az I. világháborúban, majd a Magyar Királyi Honvédségben szolgált. 1919-ben ezredessé, 1936-ban tábornokká lépett elő. 1939-ben nyugállományba vonult. A II. világháború idején szorosabb kapcsolatba került Bajcsy-Zsilinszky Endrével, és a nyilas hatalomátvételt követően elvállalta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága katonai vezetői tisztét. 1944. november 22-én árulás folytán a nyilas hatóságok letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. (MNL.llk.80 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page