Ismertető szöveg: 1975. 150 ÉVES A MAGYAR
TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Ofszetny. 11 3/4 F. fog.
T.: Kass János
Névérték: 1.- Ft
Á 1975. máj. 5.-1976. dec. 31.
PM 361 526 fog. 4 000
3037 3039 1 Ft Az MTA épülete 50,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudományos élet legfőbb testülete.
Megalapítása gróf Széchenyi István kezdeményezésére történt, amint
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen egy évi jövedelmét ajánlotta fel a
magyar nyelv kiművelését szolgáló Tudós Társaság létrehozásához. A bécsi udvar
ellenséges magatartása miatt gyakorlati tevékenységét csak 1830. november 17-én
kezdhette meg, gróf Cziráki Antal elnökletével. Első elnöke gróf Teleki József volt.
Az akadémia 1848-ig megteremtette a magyar helyesírás első szabályzatát, szótárakat
és tankönyveket adott ki, országos
érdekű kérdések megoldására pályázatot
hirdetett, valamint színműveket íratott.
1849-58 között - az abszolutizmus évei
alatt - tevékenysége gyakorlatilag szünetelt,
csak 1859-ben Deák
Ferenc közbenjárására
lehetett újra működnie.
Ma is meglévő székházát
országos gyűjtés
eredményeként 1862-ben kezdték építeni, pályázat
alapján F. Au. Stüler berlini építész tervei szerint. Az építkezést Ybl Miklós és
Szkalnitzky Antal építészek vezették. A neoreneszánsz stílusú épületet
1865. december 15-én avatták fel. Homlokzatát tudósok szoborsora díszíti.
Dísztermének freskóit Lotz Károly festette. 1948 után, 1949 őszén politikai
szempontok alapján átszervezték, önállóságát megszüntették. 1990-től működési
és tagsági rendszere ismét megváltozott. Új alapszabályt fogadtak el és az
Akadémia nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|