Normál kép: okt2_13.jpg   Méret: 770x598 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: okt2_13_nagykep.jpg   Méret: 1078x837 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1978. KRÚDY GYULA
Krúdy Gy. (1878-1933) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Kass János
Á 1978. okt. 20.-1979. dec. 31.
P 3 034 000 fog. 4 800
3293 3318 3 Ft "Vörös postakocsi" 50,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Krúdy Gyula magyar író. 14 éves korától publikált. Nyíregyházi, szatmárnémeti és podolini tanulmányok után 1895-ben debreceni és nagyváradi újságíróskodás után 1896-ban költözött Budapestre. A Jókai-Mikszáth-hagyomány folytatójaként indult, de hamarosan rátalált saját hangjára. Első sikerét az 1914-ben A vörös postakocsi és ennek folytatásaként megjelent Őszi utazások a vörös postakocsin című regényével aratta. Egyéni prózastílusát ezeknek és a Szindbád-novelláknak az írásakor találta meg. Ekkor teremtette meg későbbi állandó hőseit, a merengő, elvágyódó Krúdy-hasonmásokat, Szindbádot és Rezeda Kázmért. Így született meg Szindbád ifjúsága, Szindbád utazásai, Francia kastély, Rezeda Kázmér szép élete. Ennek a korszakának tetőpontja a látomásos-szürreális elemekkel átszőtt Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban című befejezetlen regénye. A Tanácsköztársaság idején részt vett a Néplap szerkesztésében, s a bukás után ez miatt nehézségei voltak. Anyagi gondjai enyhítésére jelentette meg 1920-ban, az azóta is népszerű Álmoskönyvet. Az 1920-as évektől stílusa szikárabbá, tárgyilagosabbá vált, anélkül, hogy egyéni hangját feladta volna. Példa erre a Boldogult úrfikoromban és Az élet álom című művei. Számára az emberi kapcsolatokat a férfi-nő viszony jelképezi, és e viszonyon keresztül értékeli a világ jelenségeit. Sajátos színt képviselnek történelmi regényei, elsősorban trilógiája a Három király (Mohács, Festett király, Az első Habsburg). Rendkívül termékeny író volt. Több mint 60 regényt, mintegy 3.000 elbeszélést, több száz ifjúsági elbeszélést, ezernél több cikket, karcolatot és 4 színművet írt. A modem magyar próza egyik legjelentősebb újítója volt, s mindezek dacára nélkülözések között, eladósodva halt meg. (Világir.KisencikI.1976.1k.621 o., Larousse 1992.2k.572 o., MNL.llk.589 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page