Normál kép: okt7_10.jpg   Méret: 770x603 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: okt7_10_nagykep.jpg   Méret: 920x721 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1999. AZ 1848-49. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 150. ÉVFORDULÓJA (II.)
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Tőkés Tamás, Gedai Csaba (fotó)
Névérték: 27,- Ft
Á 1999. márc. 12.-2001. dec. 31.
P 500 000 fog
4481 4530 27 Ft Batthyány Lajos (1806-1849) 80,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Batthyány Lajos gróf magyar politikus. Katonai szolgálat teljesítése után, 1827-ben jogtudományi vizsgát tett a zágrábi akadémián, majd nyugat-európai utazást tett. Hazatérése után kapcsolódott be a politikusi közéletbe. 1830-tól a felső tábla tagja volt. 1834-ben házasságot kötött Zichy Antónia grófnővel, akitől három gyermeke, Amália, Ilona és Elemér született. 1839-től a főrendi ellenzék egyik vezére, 1841-től az Országos Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság, 1847-48-ban az Ellenzéki párt elnöke volt. 1848.március 15-én tagja volt az országgyűlés reform követeléseit tartalmazó feliratot Bécsben átadó küldöttségnek. 1848. március 17-én V. Ferdinánd osztrák császár (lásd VI.29.) miniszterelnökké nevezte ki. Batthyány ekkor megalakította az első felelős magyar kormányt. Hozzákezdett a honvédelem megszervezéséhez, felállította a nemzetőrséget, kibocsátotta az új pénzt a Kossuth-bankót. Az alkotmányosság alapján a bécsi udvarral való megegyezésre törekedett. Josip Jelacie horvát bán hadseregének támadása után - 1848 szeptemberében lemondott, de Kossuth Lajos (lásd III.20.) és mások kérésére hivatalban maradt és fegyverbe szólított a támadás kivédésére. Mivel átalakított kormányát az udvar elutasította és a magyarországi haderők élére gróf Lamberg Ferenc Fülöpöt nevezte ki, Batthyány lemondott miniszterelnökségéről. Nemzetőrként harcolt, de hamarosan megsebesült. Felgyógyulása után ismét részt vett az országgyűlés munkájában és szorgalmazta a tárgyalások megkezdését az osztrákokkal. Alfred herceg Candidus Ferdinand Windischgratz osztrák tábornagy az országgyűlési delegáció tagjaként nem volt hajlandó fogadni, sőt 1849 januárjában elfogatta. Budán, Pozsonyban és Laibachban raboskodott, majd Ölmützben a haditörvényszék halálra ítélte. Az ítéletet - kötél általi halált - Haynau 1849. október 3-án jóváhagyta. A kivégzést megelőző éjjelen a felesége által becsempészett tőrrel súlyos sebet ejtett magán, így akasztás helyett 1849. október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének napján a pesti Újépület udvarán golyó által végezték ki. Holttestét a pesti ferencesek templomuk kriptájában helyezték el, onnan 1870. június 9-én országos gyászmenet kísérte a Kerepesi-temetőben felállított mauzóleumba. Emlékét Budapesten a Batthyány-örökmécses hirdeti. (Larousse 1991.1k.259 o., MNL.3k.376 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page