Normál kép: szept1_12.jpg   Méret: 770x457 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: szept1_12_nagykep.jpg   Méret: 1420x842 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1969. A HOLD MEGHÓDÍTÁSA - L
Mélyny. 12 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 60 f
Á 1969. nov. 1-1970. dec. 31
PM 622 891 fog. 9 407
2581 2548 60 f Ciolkovszkij űrállomás terve (1903) 10,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz mérnök, repülés- és rakétakutató. A korszerű rakétatechnika elméletének és az űrhajózás alapelveinek első megfogalmazója. Tanulmányait magánúton végezte, gyermekkori betegségéből visszamaradt erős nagyothallása miatt. 1879-től Borovszkban, majd Kalugában tanított. Első könyve a Szabad tér már 1883-ban a rakétát tartja az űrközlekedés egyetlen lehetséges megoldásának. Ezután a kormányozható léghajó és a repülőgép megalkotásán fáradozott. Áramvonalas repülőgépet tervezett és az aerodinamikai vizsgálatokra elkészítette az első ismert szélcsatornát 1895-96-ban. A rakéta mozgásának elméletével 1896-tól foglalkozott. 1896-97-ben felismerte a reaktív meghajtás általános törvényét. E téren kidolgozott elveit A világűr kutatása reaktív meghajtású eszközökkel című munkájában adta közre. Legfontosabb eredményeit 1903-14 között tette közzé. Elsőként határozta meg a rakétamozgás alapegyenletét a Ciolkovszkij-képletet, vezette le a rakéta mozgásának törvényeit, vizsgálta a rakéta hatásfokát, a légellenállás hatását stb. 1929-ben a többlépcsős rakéta elvének egyik legelső kidolgozója volt. Tudományos művein kívül, több tudományos, fantasztikus regénye és elbeszélése is megjelent, mint pl. a Séta a Holdon, Távol a Földtől, melyekben számos további ötletét adta közre. 1924-től a légierő Zsukovszkij Akadémiájának tanára, majd 1933-tól rövid ideig részt vett a moszkvai Rakétakutató Intézet munkájában. A szovjet űrkutatás atyja, a rakéta mozgásegyenletének feltalálója, a tudományos űrkutatás rendszerének és lehetőségeinek egyik legfontosabb megfogalmazója volt. Halála után emlékére a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kitüntető érmet alapított. Nevét viseli az 1590. számú kisbolygó és egy kráter a Hold túlsó oldalán, (új Magy.L..lk.451 ó., Larousse lk.475 o., A XX.Század Kr. MNL.5k.426 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page