Normál kép: szinhaz_0110_3.jpg   Méret: 508x869 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Molnár György

Ismertető szöveg: Molnár György színész, rendező, színházszervező, színházigazgató, színháztudományi és szépíró. 1846-ban Radnalippán mint színlapíró került első társulatához, majd Komáromy Sámuelhez szegődött. 1848-49-ben honvéd volt. 1850-1853 között Erdély területén működött: Kolozsvárott, Nagyváradon, Marosvásárhelyen játszott. 1854-ben Szegeden, 1855-1857 között Győrött, 1857-ben Debrecenben volt szerződésben. 1858-ban Pécsett kezdett igazgatni. 1861-1864 és 1867-1870 között a főváros második magyar nyelvű színházának, a Budai Népszínháznak volt alapító igazgató-főrendezője. Egyenrangúan kezelte a szöveget, a zenét, a tömegmozgatást, az illúziókeltő színpadi környezetet, a világítást, a hanghatást. A látványos színpadi produkció első meggyőződéses képviselője volt hazánkban. Az ő irányítása alatt játszották az első, egyhuzamban száz előadást megért látványosságot, Laloue-Anicet-Bourgeois: Az ördög pilulái c. zenés darabját (1863). 1870-1875 között a Nemzeti Színház, 1875-ben néhány hónapig a pesti Népszínház tagja volt. Mint művezető működött 1865-66-ban Debrecenben és 1879-80-ban Kolozsvárott. Az 1870-es évek közepétől inkább csak vendégként lépett föl az ország szinte minden városában. Tagként csak Krecsányi Ignáchoz (1878), majd Szabadkára (1880), Kassára (1883), Temesvárra és Selmecbányára szerződött (1884). Vidéken kedvelt tragikus hős volt. Általában patetikusan szavalt, még a társalgási színművekben is. Műveltségének hiányait szerepeinek gondos tanulmányozásával ellensúlyozta, s tapasztalatait folyóiratokban, könyvekben adta közre. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page