Normál kép: 677_764_pix_Oldal_15_Kep_0001.jpg   Méret: 770x585 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 677_764_pix_Oldal_15_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 3710x2818 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Szepeshelyi székesegyház
Magyar szentek - Oltárszárnykép a középkori nürnbergi festészeti iskolából
A székesegyház déli oldala. A Zápolya-kápolna 1493. évből
Passió-kép - Oltárszárnykép a középkori nürnbergi festészeti iskolából
"A haldokló szűz" szoborcsoportozat a XV. századból - Oltárkép a szepeshelyi székesegyházban
A főoltárról - Oltárszárnykép a középkori nürnbergi festészeti iskolából
A székesegyház belseje

Ismertető szöveg: Püspöki székesegyháza helyén 1140-ben már állott egy román templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát 1232-ben kezdték építeni és 1275-ig épült. 1382-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de 1488 és 1493 között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak 15. századi freskói, táblaképei vannak. Károly Róbert megkoronázását ábrázoló freskója 14. századi. A székesegyházat 1873 és 1889 között barokk stílusban építették át.
(Forrás: Wikipédia)



Legelső helyen áll a 13.99 méter magas főoltár, mely óriási kiterjedése, alkatrészeinek magas tökélyü művészi kivitele által felhívja a szemlélő figyelmét. A régi főoltár már az 1478-ik évi templomszentelési okmányban említtetik. Eredetileg tiszta góth stílben épült, később azonban barokk stílben több változást tettek rajta.
Művészi tekintetből különösen figyelmet érdemel az oltár középszekrénye, mely szárnyával együtt 7 méternél szélesebb, magassága közel 4 méter. Három fülke-alaku osztályt képez, melyek oszlopokkal vannak egymástól elválasztva. A középszekrényben a piedestalokon a Szűz Mária, Szent Márton és Szent Miklós szobrai állanak. Háttérben arany alapon gránát-alma mustrázat látható. Különösen a Szűz Mária szobra finom kezű mesterre vall.
Az oltárszárnyak mezőiben tizenkét szentnek festett képét látjuk. Ezen képek a középkori nürnbergi német festészeti t iskolából származnak. Az evangéliumi oldalon Árpád-házi magyar szentek és pedig: a felső osztályban az István, László . szent királyaink, Imre herczeg, az alsó osztályban, Erzsébet,Margit és Apollónia az epistola-oldalon a felső osztályban Anjou-házi Lajos király, Lajos toulousi érsek, Szent Edward angol király, az alsó osztályban Szent Katalin, Borbálya, Orsolya szűz képei láthatók. A magyar szentek lábainál a magyar czimer, az Anjou-családbeli szentek mellett pedig liliomos Anjou-czimer van festve. Edward király kezében jogart és madarat tart, melynek csőrében a legendaszerü gyürü látható. A többi szentek ismert jelvényeikkel vannak ellátva. A középszekrény felett emelkedik az impozáns ormózat, mely a legújabb restauráláskor tiszta góth stílben építtetett.
Mindjárt a Zápolya-kápolna mellett látjuk "A haldokló Szűz oltárát", melynél kitűnik a gyönyörű közép-szekrény szárnyaival együtt. Hátterét aranyozott mustrás diszmü képezi. A szekrény felső része inennyezetszerüleg kiszökik. Magában a szekrényben "A haldokló Szűz" czimű festett faszoborcsoportozat látható, melyből különösen kiválik a Szűz Máriának remek alakja. Eszményi szépségű fejének arczvonásaiból szendeség, gyöngédség, a túlvilági boldogság és természet fölötti kellem sugárzik ki. Az egész alakzat, bőredőzetü ruhája magas művészetre és remeklő kezekre vall. Körülötte az apostolok alakjai láthatók.
1888. április 9-én kezdték lebontani a főoltárt, melyet 1680. évben renaissance stílben renováltak, az eredeti remek góth stil rovására. Most a lebontásnál ismét napfényre került a régi oltárszárnyak hátlapját diszitő, középkorbeli 12 passió-és szent-kép, melyeknek egy része több, mint kétszáz esztendeig el volt födve, mivel a szárnyakat kinyitni nem lehetett. Ez valóságos kincsleletnek tekinthető, mivel ezek a szép felfogásra valló képek a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Ily teljes gyűjteményt pedig tudtunkkal sehol sem találtak eddig. Ebben a festménycziklusban meg van örökítve a hitbuzgó középkor felfogása Krisztus kínszenvedésének egész nagyszerű drámájáról.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. november 8.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page