Normál kép: 001_084_pix_Oldal_10_Kep_0001_001resz.jpg   Méret: 770x677 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 001_084_pix_Oldal_10_Kep_0001_001resz_nagykep.jpg   Méret: 1896x1668 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A Panama-pör szereplői - A kormány és vizsgáló-bizottság tagjai, a vádlók és vádlottak.
Rouvier, volt pénzügyminiszter. Freycinet, volt hadügyminiszter. Floquet Károly, a képviselőház volt elnöke. Aréne Emánuel, képviselő. Reinach báró. Eiffel. Béral, senator. Grévy Albert, senator. Devés, senator. Roche Gyula, képviselő. Proust Antal, képviselő.
Bourgeois, igazságügyminiszter. Ribot, miniszterelnök. Loubet, belügyminiszter. Delahaye, képviselő. Herz Kornél. Andrieux, volt rendőrfőnök. Dérouléde Pál, képviselő. Clemenceau, képviselő. Brisson, a vizsgáló-bizottság elnöke. Jolibois, a vizsgáló-bizottság alelnöke. Barthou, a vizsgáló-bizottság titkára. Pelletan Kamill a vizsgáló-bizottság tagja.

Ismertető szöveg: 1888 decemberében anyagilag megingott az első Panama-társaság, amely a Panama-csatorna építését koordinálta és finanszírozta. A társaság pénzügyi nehézségei miatt a részvényesek összesen 1500 millió frankot vesztettek, és az ügy alaposabb vizsgálatát kellett kezdeményezni: visszaélések sorozatára derült fényt.
A szervezet 1876-ban, a Szuezi-csatorna sikeres megépítését követően, "La Société internationale du Canal interocéanique" - Óceánközi csatorna-társaság néven kezdte meg működését. A Szuezi-csatornát építő Ferdinand de Lessepsnek adták a Panama-csatorna kivitelezési megbízását. Lesseps alábecsülte az építési költségeket, mert nem vette figyelembe a Panama-szoros jellegzetességeit a tervek elkészítésénél. Az építés 1880. január 1-jén kezdődött, mederépítési munkálatok pedig 1882. január 22-én vették kezdetüket. A 800 millió frank, amelyet Lesseps előirányzott, legfeljebb a munkálatok felére lett volna elegendő. A munkálatok 40%-os készültségi állapotban voltak 1888-ra, amikor világossá vált, hogy a pénz nem lesz elég.
A társaság 1890-es csődje után az anyagi elszámolás során kiderült, hogy bár a társaság 1300 millió frankot adott ki, ebből az összegből a csatornaépítésre alig fordítottak 400 milliót.
A parlamentben Jules Delahaye 1892 októberében képviselőket vádolt meg és az ügyben vizsgálóbizottság felállítását indítványozta. A kezdeti közöny után a francia képviselőházban a nacionalisták (Boulanger volt hívei) azzal vádoltak 510 republikánus képviselőt (köztük hat exminisztert), hogy 2-3 millió frankot vettek fel a társaságtól. A vádakat a választópolgárok a boulangisták lapjának, a Libre Parole-nak a lapjain olvashatták, majd a Co-carde nevű lap is bekapcsolódott az ügy felderítésébe. 1892. november 19-én a közvélemény nyomására vád alá helyezték a Panama-társaság vezetőit: Ferdinand de Lessepset és fiát Charles-t, Fontane Mariust, Cottu bárót, Reinach bárót és Eiffelt. Óriási megdöbbenést keltett, hogy Reinach bárót holtan találták. Mivel ő volt az egyik kulcsfigurája az ügynek, a másik fő vádlott, Herz pedig megszökött, a báró halálával kapcsolatban felmerült az idegenkezűség, s ez az ügy feltárását is hátráltatta.
1893 február 9-én a bíróság a két Lessepset, Fontane-t, Cottut és Eiffelt fogházbüntetésre ítélte, március 11-én a megvesztegetési perben pedig Charles de Lessepset további 1 év, a volt közmunkaügyi minisztert, Baihau-t, aki bevallotta, hogy 750000 frankot kapott, pedig 5 év börtönre ítélték.
Mivel a politikai botrány megrengette a köztársaság tekintélyét, végül Carnot elnök beszüntette a további nyomozásokat. Egy-két nevesebb politikusnak azonban egy időre vissza kellett vonulnia a közélettől (F'loquet, Rouivier, Freycinet).
(Forrás: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/kozossegi_informaciok_tara/kalendarium/?article_hid=19277)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page