Normál kép: aug2_04.jpg   Méret: 642x675 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: IV. Habsburg-Lotharingiai Károly Ausztria császára I. Károly néven, IV. Károly néven pedig Magyarország királya, egyben az utolsó Habsburg uralkodó. Felesége Bourbon Zita pármai hercegnő volt. Házasságukból 8 gyermek született, első gyermekük Habsburg Ottó. A Habsburg hagyományoknak megfelelően katonai nevelést kapott, 1905-ben hadnagyként kezdte pályafutását. Nagybátyja, Ferenc Ferdinánd halála után trónörökös lett. Az I. világháború kitörése után a hadsereg-főparancsnoksághoz került. Altábornagyi és altengernagyi rangban a XX. hadtest parancsnokaként részt vett az 1916. május 15-én Dél-Tirolból indított hadjáratban. 1916 júliustól az osztrák-magyar 12. hadsereg parancsnokaként a kelet-galiciai, majd az erdélyi fronton szolgált. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király halála után 1916. november 21-én lépett trónra, és december 30-án magyar királlyá koronázták. 1916. december 2-án magát tette meg hadsereg-főparancsnoknak, és jelentős személyi változásokat hajtott végre a legfelsőbb katonai és politikai vezetésben. 1917-ben a teljes vereség elkerülése érdekében különbéke-tárgyalásokat kezdeményezett az antanthatalmakkal, 1918-ban táviratban jelentette be II. Vilmos német császárnak, hogy 24 órán belül különbékét és fegyverszünetet kér. Próbálkozása nem vezetett eredményre, kénytelen volt hozzájárulni az osztrák-magyar hadsereg utolsó támadó hadműveletének megindításához 1918 júniusban Piávénál. A katonai összeomlást követően, 1919. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, november 13-án magyar királyi jogainak gyakorlását, s 1920 márciusában családjával együtt Svájcba távozott. Tanácsadói sugallatára 1921-ben kétszer is - március 27-én, majd október 20-án - sikertelen kísérletet tett a magyar trón visszaszerzésére. Második visszatérési kísérlete után Horthy Miklós kormányzó - Ferenc József egykori szárnysegéde - letartóztatta. Angol hadihajón Funchalba, Madeira szigetére szállították és egyidejűleg az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Száműzetése egy évig tartott, mert fellépett betegségébe belehalt. A katolikus hívők egy jelentős csoportja 1949 óta munkálkodott boldoggá avatásán. Ma is azt vallják, hogy IV. Károly a hitet, reményt, szeretetet, okosságot, igazságot, mértékletességet és a lelki erősséget hősi fokon gyakorolta. 2004. október 3-án II. János Pál pápa Rómában a boldogok közé iktatta. (Larousse 1992.2k.355 o. A XX.Század Kr.1994., Ormos M.:Világtörténet 1988.2k., Bélyegvilág 2004/11., MNL.10k.S93 o.) (Forrás: Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Augusztus) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page