Ismertető szöveg: 1967. FESTMÉNYEK (II.)
Magyar festők alkotásai.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/2 F. fog.
Névérték: 1,50 Ft
Á 1967. jún. 22.-1968. jún. 30.
P 720 000 fog. 8 000
2376 2332 1,50 Ft Borsos József (1821-1883):
Női képmás bársonymentében 30,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Borsos József magyar festő 1837-40 között
Pesten Schoefft Józseftől (1745-1803 után) tanult, de nagyobb
hatással volt rá Barabás Miklós, akinek műtermét
látogatta. 1837-ben már ismert
volt a Mohács című történeti
kompozíciója. 1840-ben iratkozott
be a bécsi Képzőművészeti
Akadémián Leopold Kupelweiser
osztrák festő (1796-1862)
osztályába, 1842-ben magániskolában
folytatta tanulmányait
Ferdinand Georg Waldmüllernél. Élete nagy részét
Bécsben töltötte. 1841-ben már egyházi témájú képeket is festett, mint pl. a Keresztet
vivő Krisztus. Első portréja Csernovics péter grófról 1842-ben készült. Fel is figyeltek
tehetségére és hamarosan a bécsi arisztokrácia kedvelt festője lett. Arcképei Esterházy
Pál herceg arcképe, Andrássy Károly gróf portréja - a jellemzés
komolyságával, a megoldás festőiségével a magyar polgári romantika legmagasabb
szintjét jelentik. Korai életképeinek témáját a népéletből merítette. Ilyen a Szőlőt vagy
csókot, vagy a Drótostót. Csendéleteit is a pompa kedvelése jellemzi. Leányalakjaiban,
ideálportréiban, mint az Olasz kertészlány, Lányok bál után vagy a Galambposta, a
finom báj és a kedves elevenség típusait teremtette meg. Műveit 1855-ig fiatalos
lendület, színgazdagság, jó megfigyelés és ötletes kompozíció teszi naggyá. 1861-ben
tért haza, felhagyott a festészettel, Doctor Albert festővel (1813-1888) társulva
fényképészeti műtermet nyitott, majd élete végén azzal is felhagyott és mint
kocsmáros fejezte be életét. (Műv.L.1965.1k.277o., MNLAk.369 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Augusztus) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|