Normál kép: jun1_11.jpg   Méret: 729x848 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1993. IRODALMUNK NAGYJAI (I.)
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Pásztor Gábor
Névérték: 17,- Ft.
Á 1993. aug. 23.-1995. dec. 31.
P 800 000 fog.
4209 4257 17 Ft Szabó Dezső (1879-1945) 80,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Szabó Dezső magyar író. Az Eötvös kollégiumban végezte tanulmányait, nyelvésznek készült. A francia irodalom hatása alá került az 1905-06-os párizsi ösztöndíjas ott tartózkodása során. Hazatérve tanárként dolgozott 1909-1917 között Budapesten, Székesfehérváron, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron és Lőcsén. A tanári pálya védelmében írt röpirataival hívta fel magára a figyelmet. 1913-tól rendszeresen publikált a Nyugatban és a Huszadik Században, majd mindkét folyóirattal szakított. 1917-ben jelent meg Nincs menekvés című regénye. Az őszirózsás forradalom idején Budapestre utazott és üdvözölte a Tanácsköztársaságot, majd ellene fordult. 1919-ben jelent meg legjobb regénye Az elsodort falu címmel, mely rövid idő alatt a legolvasottabb és legnépszerűbb könyv lett. A történelmi tragédiát átélő országnak válaszokat sugallt a bajok okairól, miszerint a falu természetes életét felrúgó zsidó nagytőkét és a néptől elforduló értelmiséget vádolta, valamint a magyar faji védelmet sürgette. Bár a regény sikerét megismételni nem tudta, fölfokozott stílusa, az expresszionista képalkotás és mondatfűzés mindvégig jellemző elbeszélő műveire. Igy az 1933-ban írt Feltámadás Makucskán című művére is, mely a Horthy-korszak osztálypolitikájának szatírikus kifigurázása. A parasztság iránt érzett felelőssége a népi írók előfutárává tette. Vitacikkeiben, pamfletjeiben nem tisztel semmit és senkit és vitriolos tollal gúnyolja ki kora visszásságait. Az 1920-as évek közepétől a németellenesség kerül gondolkodásának középpontjába és elsők között figyelmeztet a nácizmus veszélyei re. Erre az 1934-től havonta megjelenő egyszemélyes folyóirata a Ludas Mátyás füzetek című írása a jellemző. Élete utolsó éveiben nagy önéletrajzi írásán az Életeim-en dolgozott, melynek két kötete nem csak saját életművének, hanem a műfajnak is legjelentősebb darabjai közé tartozik. Szabó Dezső egyike a magyar irodalom legellentmondásosabb egyéniségének. (Világir.KisencikI.1976.2k.376 o., Larousse 1994.3k.666 o., MNL.16k.403 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page