Normál kép: gutenberg_album_19.jpg   Méret: 770x624 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: gutenberg_album_19_nagykep.jpg   Méret: 2322x1882 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Nyomda a XVII-XVIII. században

Ismertető szöveg: "Az az eszme, melynek Gutenberg lángesze kicsiny mühelyében testet adott, csakhamar elterjedt Németország határain túl is. Első volt Olaszország, a hol gyökeret vert. Sveiczban 1470-ben állittatott fel a nyomda, s más országok is követték a példát. Hazánk sem maradt távol. Karai László Rómában időzésekor meglátogatta a Massimo-palotában müködő Schweinheim és Pannarz nyomdáját, csakhamar fölismerte a nyomda fontosságát. Felszólitotta tehát a Schweinheim nyomdájában müködő Hess Andrást, jönne Budára, hogy ott az ő költségén nyomdát állitson. Hess 1471-ben eleget tett a meghivásnak, s nagy buzgalommal látott a nyomda fölállitásához s 1473-ban már meg is jelent a budai nyomda első terméke a Chronika alakjában s ezzel sok országot megelőztünk a nyomdászat meghonositásával. De a dicsőség muló volt, mert a nyomda rövid idő mulva megszünt. Az eszme nem tudott erős gyökeret verni. Mátyás idejében a mügonddal s nagy fénnyel kiállitott drága hártya-kéziratok inkább gyönyörködtették az embereket, mint a gépies betük. Még ötven évnek kellett elmulni, hogy a nyomdászat biztosabb talajon életre keljen s terjedhessen." (Forrás: https://mek.oszk.hu/12900/12995/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page