Normál kép: 0026.jpg   Méret: 671x1034 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1996. BÉLYEGNAP (69.)
Részletek a Bécsi Képes Krónikából.
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 11 1/2 : 12 F. fog.
T.: Varga Pál
Névérték: 17,- Ft
Á 1996. aug. 12.-1998. dec. 31.
P 650 000 fog.
4354 4406 17 Ft Árpád fejedelem hódolata 100,- 80,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Árpád vezér magyar fejedelem, honalapító, az Árpád-ház őse. Álmos fia a törzsszövetség nevét adó Magyar törzs vezére. Árpád okos és vitézségre termett egyéniség volt. A honfoglalás idején a tényleges katonai hatalmat birtokló gyula tisztét viselte. A kende méltóságot viselő Kurszán fejedelem halála után - 904 körül - a teljes hatalmat megszerezte. 889-ben a magyar törzsek Árpád vezetésével átkeltek a Kárpátokon és benyomultak az Alföldre. A "Vezér" választás a krónikák szerint vérszerződéssel pecsételődött meg, azaz szerződést kötöttek az új fejedelemmel, mely 5 pontban foglalta össze kötelezettségeiket és jogaikat. Ez a vérszerződés rakta le a magyar alkotmány szilárd alapjait. Az évek hosszú sora állandó harcokban, küzdelmekben teltek el az új haza védelmében illetve kialakításában. Árpád a legyőzött népekkel szemben nagylelkű volt, mert legtöbbjüknek nem csak a szabadságát, de a földjét is visszaadta. Miután a honfoglalás "művét" befejezte, a következő éveket az új haza belső dolgainak rendezésével töltötte. Húsz évi kormányzás után halt meg 907-ben. Holttestét ősi szokás szerint egy patak mellé temették, melyet még a rómaiak egy kőmederben vezettek Óbudára. A Magyar Tudományos Akadémia Árpád halálának 1000 éves évfordulóját 1901. május 4-én ünnepelte meg. (Révai Nl.2k.110 o. Larousse 1991.1k.162 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page