Normál kép: 035.jpg   Méret: 644x1078 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1998. SZECESSZIÓ
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Molnár Géza (fotó), Kara György (24, 95 Ft) és Nagy Péter (20, 30 Ft)
Névérték: 30,- Ft
Á 1998. márc. 31.-2000. dec. 31.
P 300 000 fog.
4444 4492 30 Ft Rippl-Rónai József (1861-1927): Váza 120,- 60,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Zsolnay Vilmos Magyar nagyiparos. A pécsi Zsolnay-gyár alapját Zsolnay Miklós pécsi kereskedő rakta le 1851-ben. 1853-ban Zsolnay Keménycserép Manufaktura néven céget alapított, amelyet 1854-ben örökrészként legidősebb fia Ignác kapott meg. 1865-ben öccse, Vilmos vette át a nem túl sikeres üzemet és művészi alkotásra tette alkalmassá. A céget Első Pécsi Czement Chamotte és Tűzbiztos Agyagárúk Gyára néven jegyezték be. 1870-ben már az ország egyik legjelentősebb kerámiaüzeme volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon felkeltette a közönség érdeklődését, majd 1878-ban a párizsi világkiállításon pedig megszerezte gyárának világhírét. Gyárát, illetve termékeit három találmánya tette híressé: 1. A "porcelán-fayance", a dísztárgyak keménycserép-anyaga, 2. A pirogránit, fagyálló épületkerámia, 3. A Wartha Vince segítségével előállított fémes fényű zománc, az eozin-máz. A kerámiák gazdag választékát kísérletezte ki. Tervezőként segítségére voltak leányai Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia. Számos díszkerámiát tervezett Júlia férje is, a lengyel származású Sikorski Tádé. Hazánkban először Zsolnay foglalkoztatott tervezőként neves képzőművészeket, mint pl. Rippl Rónai Józsefet. A XIX. század végén gyártott díszkályhákat a kor kiváló építésze Alpár Ignác tervezte. A Zsolnay-műhelyben készült pl. a Gellért fürdő belső tér-burkolata, mozaikja, az Iparművészeti Múzeum és a Mátyás-templom tetőzete, a budapesti Belvárosi-templom majolika-oltárai, a budapesti Állatkert díszítései stb. Műszaki célokra úgynevezett durva-kerámiát is gyártott, így villamos szigetelőket, egészségügyi kerámiákat, falburkolókat stb. Zsolnay Vilmos halála után fia, Zsolnay Miklós vette át a gyár irányítását. Az 1948-as államosítást követően Pécsi Porcelángyár néven működött. (MTI.88/185.Nysz.,Új Magy.L.1962.6k.781 o.,Larousse 1994.3k.1184 o.,Révai Nl.19.k.765 o., MNL.18k.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page