Normál kép: 070.jpg   Méret: 770x1039 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: 070_nagykep.jpg   Méret: 810x1093 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 2004. VILÁGÖRÖKSÉGEK MAGYARORSZÁGON (II.)
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Varga Pál
Névérték: 150,- Ft
Á 2004. márc. 18.-2006. dec. 31.
P 200 000 fog.
4730 4839 150 Ft Pannonhalmi apátság, templombelső 300,- 300,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



A Dunántúl északnyugati sarkában, a Kisalföld szélén, Győr-Moson- Sopron megyében fekszik Pannonhalma nagyközség. Határában szép formájú, meredek lejtőjű magas domb emelkedik ki a termékeny síkságból. Szent Márton hegynek nevezték, mert a legenda szerint itt született Tours nagy tiszteletben álló püspöke Szent Márton, aki később Franciaország védőszentje lett. Az első templomot Nagy Károly frank király építtette 800 körül Szent Márton tiszteletére. A bencéseket Géza magyar nagyfejedelem (ur. 972-997) telepítette ide 996-ban. Mikor e halmon már templom és kolostor emelkedett, megkapta a "Mons Sacer Pannoniae" nevet. Ebből formálta Guzmics Izidor magyar katolikus egyházi író, műfordító (1786-1839) a XIX. század elején - 1823-ban - a "Pannonhalma" nevet. Géza fejedelem által megkezdett templomépítést új és új templomépítések követték és a kis kolostor hatalmas monostorrá növekedett. Géza fia István ebből a kolostorból indult meg a maga és szövetségesei hadával leverni a pogánysághoz ragaszkodó nomád magyarok vezérét Koppányt. Szent István építtette tovább a Szent Márton bazilikát román stílusban, melyet 1001-ben szenteltek fel. A középkor viharos történelme során négyszer kellett újjáépíteni és felszentelni a templomot és a monostort is. A tatárjárás előtt - a XIII. század derekán - várként erősítették meg és új épületrészekkel egészítették ki. A várnak számos bástyája és hét tornya volt. Tolnai Máté apát idején, - aki 1500-tól kezdve kormányzott - úgy megnövekedett a monostor tekintélye, hogy a magyar bencés rend fejévé, főapátsággá emelkedett. Szerzetesei nem csak imádkoztak, hanem a nép nevelésével, tanításával is lelkipásztorként foglalkoztak. A török idők számos pusztulást hoztak, annak ellenére, hogy csak 1594-98 között volt török kézen. III. Ferdinánd magyar király, német-római császár (ur. 16371657) 1638-ban állította vissza a monostort és az ausztriai kongregációhoz csatolta. Főapáti függetlenségét 1722-ben szerezte vissza. Sajghó Benedek és Somogyi Dániel főapát építette ki Pannonhalmát. A XVIII. században fokozódott a királyi beavatkozás a rend ügyeibe, majd II. József (német-római császár több szigorító rendelet után 1786. október 23-án feloszlatta a rendet, megszüntette a magyarországi kongregáció összes rendházának működését. II. Lipót magyar király, német-római császár (ur. 1790-1792) és I. Ferenc magyar király, német-római császár is ígéretet tett a rend visszaállítására, végül 1002. április 25én iktatták be az új főapátot Novák Krizosztom (1744-1828) személyében. A rend fő tevékenységeként a tanítást jelölték meg. A rend okosan és korszerűen, igazi közhasznú feladatot vállalt. 1883-ban Kruesz Krizosztom főapát felállította a pannonhalmi tanárképző főiskolát és azzal, hogy egy tanítórend központja lett, megkezdődött Pannonhalma új sajátos arculatú kora, és a magyar középiskolai oktatás egyik fellegvára lett. Később, máig ott működő gimnáziumot és diákotthont építettek a monostorhoz. A mai templomot 1225-ben szentelték fel, szentélyének csillagboltozata 1360 körül készült. 1868-76 között id. Storno Ferenc magyar építész, restaurátor (1821-1907) gyökeresen renoválta, háromhajós egyenes záródású, szentéllyel, homlokzata előtt vaskos toronnyal. A keresztboltozatos apátsági folyosót 1486-ban megújították. Az északi és keleti szárnyat Wittwer Márton osztrák építész (1667-1732) építette a XVIII. század elején. Id. Storno Ferenc 1883-86 között az apátság épületét is erősen átépítette. A főapátsági könyvtár helyiségét 1824-32 között Engel József magyar építész (1776-1827) kezdte építeni, halála után Páckh János osztrák származású magyar építőmester (1796-1839) fejezte be. Állománya 1802-ben 757 kötet volt, az új könyvtárteremben 36.000 kötetet helyeztek el, ma több mint 300.000 kötet. Legrégebbi zsolozsmás könyve 1506-ból való. Műgyűjteménye a főapátsági képtár, régiségtár, éremgyűjtemény, levéltár stb., mely olasz, reneszánsz és németalföldi mesterek képei mellett értékes XV. századi kódexeket, szobrokat, levéltári anyagokat őriz. Berendezése részben barokk. A kolostor-épület egyik szárnyát idős papok szociális otthonává alakították ki. A Pannonhalmi Főapátság a magyar iskolarendszerbe beilleszkedő keresztényül nevelt művelt embereket bocsát ki évről évre gimnáziumából, és a hivatásuk gyakorlására felkészülő, rendjük szabályai szerint élő szerzeteseknek ad otthont. (Révai NL.15 k.149 0.,Műv.L.1966.3 k.690 o.,Larousse 3 k.246 o.,Pannonhalma 1983.Keresztury Dezsö., MNL.3k.600 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page