Normál kép: 036.jpg   Méret: 638x904 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1959. MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (IV.)
Kikiáltásának 40. évfordulójára.
50-es ívekben került forgalomba.
Mélyny. XIII-Vj. 12 1/2 : 12 F. fog.
T.: Szűcs Pál
Névérték: 20 f
Á 1959. márc. 21.-1960. júl. 31.
PM 968 419 fog. 3 624
1642 1578 20 f szürkésibolya/vörös 50,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Az I. világháború veresége a történelmi Magyarország széthullásának kezdetét jelentette. 1918 őszén győzött az ún. őszirózsás forradalom. IV. Károly lemondott a trónról és Károlyi Mihály gróf vezetésével létrejött a Magyar Nemzeti Tanács. Az 1918. november 16-án kikiáltott Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke Károlyi Mihály lett, aki kinevezte Berinkey Dénest (1871-1944) miniszterelnöknek. A kormány nem tudott úrrá lenni a politikai és gazdasági zűrzavaron. Az újabb területek átadását követelő Fernand Vix francia vezérkari alezredes (1876-1941) által Károlyinak átnyújtott jegyzék hatására a kormány válaszában kijelentette, hogy a követeléseket nem áll módjában teljesíteni. A kormány lemondott. 1919. március 21-én - illetve március 20-ról 21-re virradó éjszakán - a Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült kommunisták és szociáldemokraták megalakították az új kormányt, a Forradalmi Kormányzótanácsot és proklamálták a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Közzétették Károlyi Mihály nyilatkozatát a hatalom átadásáról. A Kormányzótanács hozzákezdett a fő szociális problémák rendezéséhez, elkezdődött a Vörös Hadsereg és a Vörös Őrség szervezése, majd az államosítások is megkezdődtek. 1919. április 13-án Bécsben Bethlen István gróf (1874-1946) vezetésével megalakult a magyar Anti-Bolsevista Comité és felvették a kapcsolatot a Bécsben működő antant-misszióval. Április 15-16-án a román csapatok intéztek támadást a magyar-román front teljes hosszában a Tanácsköztársaság ellen, majd április 17-én a csehszlovák csapatok átlépték a magyar határvonalat. Április 30-án a román csapatok elérték a Tisza vonalát, a csehszlovák csapatok pedig elfoglalták Miskolcot. Májusban Aradon a forradalom ellen szervezkedtek a magyarok és egyik szárnyuk ellenkormányt alakított gróf Károlyi Gyula (1871-1947) vezetésével. Hadügyminisztere Horthy Miklós, a volt osztrák-magyar flotta admirálisa lett. A minden hagyományt megtagadó kommunista diktatúra tovább növelte az ország bajait, a gazdasági élet összeomlott, végül a külső és belső nehézségek a 133 napig tartó proletárdiktatúra bukásához vezettek. 1919. augusztus 1-én a magyar Kormányzótanács - vita után - elhatározta a kormány lemondását. Kun Béla és Rónai Zoltán (1880-1940) jelentették be a határozatot a Budapesti Munkástanács ülésén. A Munkástanács az új kormány megalakításával augusztus 1-én Peidl Gyulát (1873-1943) bízta meg. Augusztus 2-án Peidl visszaállította a köztársasági államformát és hatálytalanította a Tanácsköztársaság számos intézkedését. Augusztus 6-án a Friedrich István (1883-1951) vezette ellenforradalmi csoport puccsszerűen lemondatta. Friedrich István alakított kormányt, miközben folyt a Tanácsköztársaság intézményeinek felszámolása. 1919 őszén az egymást követő kormányok helyett a tulajdonképpeni hatalmat Horthy Miklós a nemzeti hadsereg fővezére birtokolta, aki 1919. november 16-án bevonult Budapestre. (Larousse 1992.2k.778., Ormos M. :Világtörténet 1988.2k.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page