Ismertető szöveg: 1968. ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK (VI.)
Rézny. 12:11 1/4 F. fog.
T.: Nagy Zoltán
P 700 000 fog. 4 000
2511 2406 1 Ft K. Marx (1818-1883)
Á 1968. máj. 5.-1969. dec. 31. 20,- 20,- 1000,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Karl Marx német szocialista teoretikus, filozófus. A
bonni majd berlini egyetemen jogot tanult, közben kapcsolatba került a baloldali
hegelianizmussal. Történelem és filozófiai
tanulmányok után 1841-ben a jénai
egyetemen filozófiai doktorátust szerzett.
Doktori értekezésében a demokritoszi és
epikuroszi természetfilozófia különbségeit
elemezte. 1842-ben a radikális polgárság által alapított ellenzéki lap a Rheinische
Zeitung főszerkesztője lett. Így jutott el a
gazdasági problémák vizsgálatához. A lap betiltása után, 1843-ban megnősült és
Párizsban telepedett le, ahol kiadta a Német-francia évkönyveket. Ebben az időben
ismerkedett meg Friedrich Engels-szel, aki felkeltette érdeklődését az
angol nemzetgazdaságtan és a munka problémái iránt. Közösen írták A szent család
című művet, amelyben a hegelianizmushoz és az ifjú hegeliánusokhoz való
viszonyukat tisztázták. A párizsi időszaka 1845-ig, a brüsszeli időszaka 1848-ig
tartott, mely idő alatt intenzív politikai aktivitás jellemezte. Brüsszelben született
Pierre Joseph Proudhon francia filozófus (1809-1865) A nyomor filozófiája című
művére válaszként A filozófia nyomorúsága című könyve. Itt tartotta nevezetes
előadását Bérmunka és tőke címmel 1847-ben. Szoros kapcsolatot tartott a munkásaktivistákkal
és a német emigránsokkal, barátságot kötött Engels-szel. Itt írták közösen
a történelmi materializmus téziseit megfogalmazó Német ideológiát. Megalapította a
Brüsszeli Német Munkásszövetséget és Engels-szel kommunista levelező hálózatot
szervezett. Ők ketten a "Kommunisták Szövetségének" megrendelésére, az emigráns
munkásszervezetek számára, kidolgozták A Kommunista Kiáltványt mely a
"Kommunisták Szövetségének" programja lett. 1848. február 26-án hozták
nyilvánosságra. Az 1848-as forradalom kitörésekor Marxot kiutasították Belgiumból és
ekkor Kölnben telepedett le. Később Németországból, majd Franciaországból is
kiutasították. 1849-ben Londonba emigrált, ahol nagy nyomorban élt. Ekkor újra a
gazdaság tanulmányozásába kezdett és megírta fő művét A tőke címmel, melynek
csak első kötete 1867-ben jelent meg Hamburgban és felforgatta az addigi politikai
gazdaságtant, filozófiát. A tőke előmunkálataként született A politikai gazdaságtan
bírálatához című műve 1859-ben. Londonban készült az Osztályharcok
Franciaországban, A gothai program kritikája című munkái. 1864-ben részt vett az
I. Internacionálé megalapításában, tagja lett a Főtanácsnak. Részt vett a német és a
francia munkáspártok programjának kidolgozásában is. Élete utolsó éveire elismerten
az európai szocialista mozgalom vezető teoretikusa lett. 1875-től visszavonult a
politikai élettől és csak műveinek élt. Kiadatlan műveit Engels rendezte sajtó alá.
(Larousse 1992.2k.830. o., MNL.12k.762 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|