Képaláírás: Bachát Dániel

Ismertető szöveg: Bachát Dániel, kit hatvanöt éves korában ért hitsorsosainak megtisztelő bizalma, - 1810 ben született Gömörmegyében, Ratkón. A theologiát Eperjesen végezte, majd a bécsi egyetem evangélikus theologiai fakultásán bővítette ismereteit. Hazatérve tanító lett a liptómegyei kis Pribilina község evangélikus iskolájában. Csakhamar körlelkészszé s esperességi főjegyzővé választották.
A kis liptómegyei falucskából 1873-ban a fővárosba kerűlt: Geduly Lajos püspök ajánlatára megválasztották a budapesti tót nyelvű egyház lelkészévé. Alig egy évi itteni működése után Szakács József püspök, a jeles iró ajánlatára s buzgó támogatása folytán megválasztották a budapesti esperesség esperesévé.
Jótékonyczélú nőegyesületet alapított, a mely a szegény nép között szép eredménynyel működik a nyomor enyhítésére. Buzgón fáradozott a fővárosi evangélikus iskolák érdekében is.
Az angol vallásos iratokat terjesztő társaság kiadványai számára egész sereg füzetet fordított magyarra és tótra, ezzel is előmozdítva a hivek lelki épülését. A Luther-társaság munkásságában alakulása óta tevékeny részt vesz, 1891-től fogva nyolcz éven át alelnöke is volt s lemondása után tiszteletbeli alelnökké választották. Részt veit a magyar evangélikus agenda átdolgozásában is.
E sokféle munkásság mellett a szépirodalomnak is jeles mivelője, mint műfordító. A magyar költők, köztük Arany János, Petőfi, Jókai, Szász Károly, Gyulai Pál, Tóth Kálmán s számos újabb magyar költő műveit öt kötetre menő fordításokban ismertette meg a tót néppel. A Kisfaludy-társaság, hogy 1879-ben levelező tagjává választotta.
1880-ban szervezte a Vörös-Kereszt egyesület fővárosi VIII. kerületi választmányát, melynek tíz évig titkára volt s 1890 óta a magyarországi Vörös-Kereszt egylet központi választmányának tagja. A főváros közügyeiben mint a képviselő-testület tagja vesz részt. Sokoldalú sikeres tevékenységéért a király 1898-ban a Ferencz József-renddel tüntette ki.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1905. julius 9.)