Normál kép: 0221_0352_pix_Oldal_34_kep_0001.jpg   Méret: 770x959 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 0221_0352_pix_Oldal_34_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1432x1783 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: "Huba vére" czímű közleményünkhöz.
Szemere János fogolytársaival Josefstadtban (1850).

Ismertető szöveg: A XVI. század első felében Szemere Pál a család legkimagaslóbb alakja. Igen fiatalon már dietai követ s negyedszázadon át tagja minden országgyűlésnek. Kortársai a nagyeszű Szemerének hivták. Bizalmas levelezésben állott Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmekkel, író is, dietai élményeiről tanulságos naplót hagyott hátra, a mely nemcsak a jeles stilisztát, de a nagy szemhatárú politikust is dicséri. Tudtunkkal Szemere Pál a családban az első iró; azóta az irás szeretete családi tradiczióvá vált. Ez a Szemere kapta IIl. Ferdinándtól a pallosjogot s a cerum rubrumot: jogot a piros pecsétviasz használatára. Életét orgyilkos kezek oltották ki. A gyanú az volt, hogy vagy Csáky István gróf, vagy a katholikusok tették el a láb alól.
Irodalmunk újjászületésekor Szemere Pál a nagy reformátor Kazinczy legbizalmasabb köré­hez tartozott. Irt szonetteket, a mi akkor szegényes, szűkös irodalmunkban új műfaj volt, s fáradhatatlanul terjesztette, gazdagította Kazinczy nyelvi és ízlésbeli reformját. Felesége, Szemere Krisztina (Képlaky Vilma irónevén) szintén irogatott. Még pályája derekára sem jutott el Szemere Pál, a midőn még két iró lépett föl a Szemere-családból.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1911. április 9.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page