Normál kép: ember_0161.jpg   Méret: 770x1237 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: ember_0161_nagykep.jpg   Méret: 915x1470 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A sejt fogalmának fejlődése a XIX. század folyamán (részben Duval és Schlatteradatai nyomán). - 1. 1800. A sejt mint egyszerű kamrácska = cellula, tetszés szerint változó tartalommal; legfontosabb része a sejtfal. - 2. 1839. Nem a fal, hanem a tartalom a fontos; a sejtnedv és a mag a jelentős részek. - 3. 1861. Az élő anyag magvas protoplazmacsepp; sejthártya, sejtnedv csak holt termékek. - 4. 1890. A mag és protoplazma korántsem egyszerű, egynemű anyagok, a bonyolult szerkezet különösen a fonalas magosztódásnál válik láthatóvá. - 5. 1900. Az élő anyag egysége, a sejt mindig három részből áll; protoplazma, mag, vezértest. Belső szerkezete a viszonyok és kor szerint változó. Más az idegsejt, más a petesejt belső szerkezete stb. A sejtosztás feltűnő szerkezetváltozással jár.

Ismertető szöveg: "Igyekeztünk az elmondottakban megvilágítani a sejtnek lényegét, láttuk, hogy évtizedről évtizedre milyen lassan tisztázódtak az eszmék a sejt mivolta körül. Pillantsuk át még egyszer a sejtfogalom különböző fázisait. Valaha a sejthártya tette a lényegét, kamrácskákról beszéltek változó tartalommal. Később a kamrácskában talált vizes folyadék, a sejtnedv játsza a főszerepet. Körülbelül a múlt század közepén találják meg az igazi élő anyagot: a magvas protoplazmát. Akkor folyik az évtizedes nagy vita, amelynek eredménye, hogy a sejthártya és sejtnedv mind lényegtelenek, esetleg megvannak, esetleg hiányoznak, s nem egyebek, mint az élő anyag holt termékei. A század vége felé egyre tarthatatlanabb lesz az a felfogás, amely a magot egyszerűen csomónak, a protoplazmát egynemű anyagnak gondolta. Lassan gyűlnek az adatok, különösen a sejt magvára, amelyek azt igazolják, hogy amit egyszerű csomónak véltek, igen bonyolult szerkezet, amelynek csodás berendezése különösen a sejtek osztódásánál válik láthatóvá. (A magoszlásról később fogunk beszélni.)
A század utolsó két tizedében bebizonyosodik, hogy a magon és a protoplazmán kívül a sejtnek lényeges alkotórésze a vezértest. Jelenleg egyre halmozódnak az észleletek, amelyek azt igazolják, hogy a protoplazma sem egynemű anyag, hanem annak is igen bonyolult, előttünk részben rejtett szerkezete azaz mechanizmusa van, amely bizonyos magasabb működéseknél válik láthatóvá. (A mellékelt összeállítás a sejtfogalom fejlődésének különböző fázisait akarja feltüntetni 97. ábra.) "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page