D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 10610285.jpg
C Í M 
F ő c í m : szembe a széllel
B e s o r o l á s i   c í m : Szembe a széllel
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Mohácsi
U t ó n é v : Elvira
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : elvi
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-08-30
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2011-01-26
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
M e g n e v e z é s : Állatvilág
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : állatkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon élő állat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : madár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : cinege
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tél
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó :
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szél
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Ároktő
G e o N a m e s I d : 722797
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : ... ilyenkor éhesebbek is, mert máshol nem találnak magvakat.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A széncinege, sokszor becézően széncinke (Parus major) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj. Alapvetően eurázsiai madárfaj. Gyakorlatilag egész Európa területén találkozhatunk vele, de a mediterrán Észak-Afrikában és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Ázsiában Oroszországtól Japánig és Kínától Indiáig hatalmas területen él. Egyedül a különösen hideg és a sivatagos övezeteket kerüli. Az igen színpompás kis madár csőre, feje teteje és ezzel összeköttetésben levő torokfoltja fekete, és egy-egy fehér arcfoltot vesznek körbe. A torok feketéje a sárga has közepén egészen a farokig folytatódik, a lábak között a hímek esetében jelentősen kiszélesedik. A hát zöldes színű, a szárnyak és a farok némileg sötétebb. A szárnyakon fehér sáv fut végig. A kelet-ázsiai széncinegék háta zöld, hasuk fakósárga vagy fehér, míg Dél-Ázsiában szürke háttal és fehér hassal tündökölnek. A hím némileg nagyobb a tojónál, átlagos testtömege 16-22 gramm, míg az utóbbiak 14-20 grammot nyomnak. A széncinege 14 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 22 centiméter. Megismerhetjük a "nyitnikék" és "tí-cső" kiáltásairól, díszes tollazatáról ezt a mindenevő madarat. Étlapjukon főleg rovarok, különféle ízeltlábúak: pókok, szöcskék poloskák, és hernyók szerepelnek. A nagyobb vagy keményebb falatokat karmos lábukkal a fákhoz szorítják, erős, hegyes csőrükkel feldarabolják és lenyelik (akár a fákból is kiszedik a hernyókat, petéket). Télen főképp az olajos magvakat fogyasztják. Ebben a hideg évszakban gyakran kóborol táplálékkeresés közben. Ilyenkor akár más madarakkal (pl. kék cinege, őszapó) is csapatokba verődik. Amikor kitavaszodik, a tojó szűk nyílású odút keres a fán, majd abba rakja 8-14 tojását. A fészeklakó fiókáknak mind a két szülő gondját viseli. Állandó madarunk, így segíthetünk neki madáretető kirakásával. A széncinege erdőkben, parkokban, kertekben fészkel különféle faodvakban, de előszeretettel veszi igénybe a mesterséges fészekodúkat is. A mélyedésben igen puha, kényelmes fészeképítményt hoz létre gyökerekből, fűszálakból és mohából, amit szőrszálakból készített bélés tesz teljessé. Fészke körül territoriális, területét énekelve védi a betolakodókkal szemben. Évente általában kétszer költ, tavasszal és nyáron. A 6-13 fióka kb. két hét költést követően kel ki, amelyben mindkét szülő felváltva részt vesz. A fészeklakó utódokat szintén a pár mindkét tagja eteti, elsősorban hernyókkal. A kis cinegék 20-22 nap múltán repülnek ki. Az egész Kárpát-medencében gyakorinak mondható. Magyarországon az állomány az Északi-középhegységben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb, és az Alföld délkeleti részén a legritkásabb. Becslések szerint Magyarországon 1 050 000-1 350 000 fészkelőterritórium található. Az emberi közelséghez alkalmazkodott faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint. 2011-ben az év madarának választották. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : elvi: csipegetés
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1024x620 pixel
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Rónay Zoltán