D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : Mikszath_Kalman.jpg
C Í M 
F ő c í m : Mikszáth Kálmán
B e s o r o l á s i   c í m : Mikszáth Kálmán
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : digitalizálta
B e s o r o l á s i   n é v : Róth
U t ó n é v : András Lajos
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : közreadó
T e s t ü l e t i   n é v : Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár
S z é k h e l y : Székelyudvarhely
O r s z á g : Románia
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-07-10
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Érdekes Ujság dekameronja
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Az Érdekes Ujság Dekameronja
S z e r z ő : szerk. Kabos Ede
M e g j e l e n é s : Budapest : Légrády, [1913-1916]
T í p u s : antológia
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár
M e g j e g y z é s : Róth András Lajostól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Fotóművészet, fényképészet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Levéltári kutatás
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : fénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : kézjegy
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Mikszáth Kálmán (1847-1910)
V I A F I d : 46774986
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19-20. sz.
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Kiscsoltói Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Mikszáth iskoláit nagyrészt Rimaszombaton járta, 1857 és 1863 között, az utolsó két osztályt azonban Selmecbányán végezte, ahonnan 1868-ban Pestre került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Iskolái befejeztével visszatért Nógrád megyébe, ahol 1871-ben Mauks Mátyás szolgabírónál Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként helyezkedett el. Itt alkalma volt közvetlen közelből is tanulmányoznia a vármegye uraságait. 1872-ben ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között az Igazmondó, Szabad Egyház, Fővárosi Lapok és a Borsszem Jankó. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kihúztak. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az "Elbeszélések", de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a királyi biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját. 1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Ez idő tájt vált ki a Budapesti Hírlap szerkesztősége a Pesti Hírlapból, ahová emiatt új munkaerő kellett, így ő maga is a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt név jelzése nélkül, igen gyakran Scarron, illetve sok más egyéb álnévvel is jegyezte. 1881-ben a Petőfi Társaság, 1882. február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjának, 1889. május 3-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd 1892-től Fogaras, végül Máramarossziget mandátumával. 1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Temetésére 1910. május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg. Szülőfaluját (Szklabonya) Mikszáthfalvának nevezték el. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Glatz Oszkár: Mikszáth Kálmán
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2481x3589 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
M E G J E G Y Z É S 
A z   a d a t r e k o r d r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : 2-5. köt.
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn