D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1898_Oldal_058_a.jpg
C Í M 
F ő c í m : Az éneklő dervisek
B e s o r o l á s i   c í m : Éneklő dervisek
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Verescsagin festményeiből
M i n ő s í t ő : alcím
A L K O T Ó 
S z e r e p : festő
B e s o r o l á s i   n é v : Verescsagin
U t ó n é v : Vaszilij Vasziljevics
I n v e r t á l a n d ó   n é v : I
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1842-1904
V I A F I d : 47032253
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-09-17
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : festmény
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 45. évf. 7. sz. (1898. február 13.)
T e c h n i k a : fekete-fehér fotó
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Művészettörténet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : festmény
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : reprodukció
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : életkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : csoportkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : szerzetes
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : viselet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Türkmenisztán
G e o N a m e s I d : 1218197
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19. sz.
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Az éneklő dervisek.
Verescsagin festményeiből.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Verescsagin.
...ereje akkor sem kisebb, mikor a kelet káprázatos szinpompáját kell megérzékítenie. Ezekből a napfényes, szines képeiből is bemutatunk egy párt. Nemcsak a szinek nagy mesterét lehet bennük csodálni kiváló néprajzi érzék és mély lélekismeret kölcsönöznek ezeknek magasabb művészi értéket. A "Győzelmi ünnep Turkesztánban" igazán jellemző kép a Kelet és félvad népeinek életéből. Tatárok és turkománok tűnnek itt föl, vegyesen, a turbán mellett a bozontos báránybőr süveg, a teve mellett a délczeg ló és nagy fülű öszvér. S a fényes mór stilű épület előtt magas póznákra tűzött megölt gyaurok fejei beszélnek arról, hogy a műveltség még nem tudta egészen eltüntetni a barbárság kegyetlenségeit. A muzulmánok előtt szónokló mollah még mindig harczra lelkesíti az igazhivőket s büszkén mutat a feltűzött fejekre.
Hasonlóan élénk kép az is, a mely az "éneklő dervisek"-et ábrázolja. Most még nyugodtan énekelnek, de arczukon már is mutatkozik az a neki hevűlt állapot, mely aztán az áhitat buzgóságában tánczra, ugrálásra és gyors forgásra fogja késztetni őket. Pompás életkép a "Kirgiz főúri vadász" is, a mint sólymát szemléli, s a "Turkesztáni politikusok"-at is olyan művész szeme figyelte meg, a ki a Kelet népének lelkébe lát. Mohammedán megnyugvással politizálnak ezek az emberek. Látszik, hogy érdekli őket a dolog, a miről szó van, de csak úgy fatalista módra. Finom lélekmegfigyelésnek sikerült alkotása.
Mindezek a képek azonban régebbi termékei a Verescsagin fáradhatatlan ecsetének. Hogy ismételten szólunk felőlük, ez azért történik, mert a műcsarnokban nem sokára megnyíló új kiállítás megértésére és élvezésére nézve alkalmasnak látszik a művész egyéniségének főbb sajátságait megjelölni. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 13.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (tarika) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet élnek.
A szó a perzsa Darwish szóból ered, melynek jelentése "ajtóban álló", "vallásos koldus".
A dervisrendek már elég korán, a 12. században kialakultak az iszlámban, annak ellenére, hogy az iszlám elutasítja a szerzetesi életet. A szúfi derviseket tisztelik tudásuk, bölcsességük, költészetük (Gül Baba), felvilágosultságuk vagy éppen szellemességük miatt. Nagy részük vándorló volt, akik a muzulmánok által lakott világ minden részét bejárták, s általában koldulásból éltek. Különböző titkos missziók és megmozdulások tevékeny résztvevői voltak, s erősen befolyásolták az Oszmán Birodalom köznépének hangulatát.
A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A leghíresebbek a kerengő dervisek, azaz a mevlevik, Mevlana követői a törökországi Konya városából. ... (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Vaszilij Vasziljevics Verescsagin
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Dervis
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1055x1608 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella