D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : koros_maros_nemzeti_park.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/061100/061171/koros_maros_nemzeti_park_kiskep.jpg F ő c í m : Körös-Maros Nemzeti Park B e s o r o l á s i c í m : Körös-Maros Nemzeti Park S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Erdei U t ó n é v : Kitti I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-04-05 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2014-03-03 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Erdei Kitti S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T á r g y s z ó : magyarországi nemzeti park M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : természetvédelmi terület M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Szarvasi arborétum M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Körös-Maros Nemzeti Park M i n ő s í t ő : intézmény T á r g y s z ó : Szarvasi történelmi emlékpark természetvédelmi terület M i n ő s í t ő : földrajzi hely T á r g y s z ó : Dénesmajori Csigás-erdő természetvédelmi terület M i n ő s í t ő : földrajzi hely N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Körös-Maros Nemzeti Park
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
Természetvédelmi területek
Dénesmajori Csigás-Erdő: a Fekete-Körös árterében található ártéri füzes a benne élő 12 csigafaj alapján kapta meg a védettséget 1997-ben. A csigafajok közül kiemelkedik a bánáti csiga előfordulása. E faj elterjedési területe jelenleg a Keleti- és Déli-Kárpátoktól az Alföld pereméig húzódik, és sajnos összeszűkülőben van. A többi csigafaj között megtalálhatók az Alföldre egyáltalán nem jellemző hegy- és dombvidéki fajok is.
Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület: a Szarvasi Arborétum részben Szarvas város, részben Békésszentandrás község közigazgatási határában található. Ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 hektár területen.
Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület: a Körös partján található védett terület a történelmi Magyarország középpontjában emelt emlékművet és környezetét foglalja magába.
A Körös-ártér és a Cserebökényi-puszta
Körös-ártér
A Körösök mai arcát a természet és az ember együttesen hozta létre. A morotvák jellegzetes növényei a nagy hínár, a sulyom, a tündérfátyol, a sárga nőszirom és a rókasás. A magas ártereken él a ligeti szőlő, a kutyabenge, a fagyal és a kányabangita. A hullámtér számos állatfajnak nyújt menedéket. Az emlősök közül a vidra szigorúan védett. A kis kócsag, a fekete gólya, az üstökös gém és a réti fülesbagoly kiemelt természetvédelmi érték. Békésszentandrástól délre található Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.
Cserebökényi-puszta
A területen megtalálhatóak mocsarak, elhagyott folyómedrek, löszhátak és kurgánok. Állattani értéke a rengeteg madárfaj (kék vércse, haris, szalakóta, pusztai ölyv, rétisas).
Dévaványai-Ecsegi puszták
A kiterjedt, változatos adottságú terület a két meghatározó részre oszlik: az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a másik az Ecsegfalva-Dévaványa térségének szikes legelői. A Berettyó áradásai hozták létre az Alföld legnagyobb kiterjedésű mocsárvidékét, a Nagy-Sárrétet. A lecsapolások után nagy kiterjedésű puszták jöttek létre. A védett terület legfőbb célja a túzok védelme, amely érdekében Réhely-Atyaszegen Túzokrezervátumot hoztak létre. A Berettyó szabályozásával a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, hatalmas kiterjedésű szikes puszták alakultak ki. A terület számtalan állattani értéket őrzött meg. A Magyarországon kimutatott madárfajok majd kétharmad része előfordul itt.
Közülük legjelentősebb a túzok, amely védelmében a mezőgazdasági tevékenységeket a természetvédelmi céloknak alárendelték. A védett területen elsősorban olyan növényeket termesztenek, amelyek kedvező fészkelő és táplálkozó helyet kínálnak a madaraknak. A térségben több védett, hasonlóan ritka madár is él, mint például az ugartyúk vagy a székicsér, a fogoly, a réti fülesbagoly, a hamvas rétihéja.
A parti részek kitűnő halászóhelye a gémféléknek. Alkalmanként megjelenik a csörgő réce, a prérisirály, a rózsás gödény és a havasi lile. A Hortobágy-Berettyóban 42 halfaj előfordulását mutatták ki, legjelentősebb a réti csík. Védett a vidra és a molnárgörény. Az értékes növényfajok közé tartozik a Berettyóban élő tündérfátyol, rucaöröm és a sulyom. A pusztai zsombékosok legritkább növénye a buglyos boglárka. Csejt-pusztán a medúzafű jelentős állományai.
A nemzeti park területén találhatók olyan növény- és állatfajok, amelyek a Kárpát-medencében már csak itt élnek illetve állományaik jelentős része itt található. Ezeknek a fajoknak és életfeltételeiknek a megóvása nemzetközi szempontból is kiemelt feladat. Ilyen növényfajok például az erdélyi hérics, a bókoló zsálya és a vetővirág.
Az országban egyedül itt, a Körösök völgyét kísérő puhafás ártéri erdőben fészkel a fokozottan védett kishéja. A galériaerdőkben élő vízimadarak közül nagyobb számban a kiskócsag és a bakcsó költ. A Körös-völgy élővilága többnyire olyan, mint a folyamszabályozások előtt volt. Az ártér bizonyos részeit megközelíthetetlenné teszik a ligeti szőlővel és komlóval sűrűn benőtt fák. Legszebb és legértékesebb része az Aranyos, mely körül valóságos trópusi esőerdő alakult ki.
A Maros-völgy már régebb óta védett részén, a makó-landori erdőben 18 csigafaj él, közöttük a nálunk ritka erdélyi és bánáti csiga. Az ártéren lévő megbontott kunhalmok homokfalában gyurgyalagok fészkelnek.
kék vércse
haris
szalakóta
pusztai ölyv
réti sasLondon
Közlekedés
Közlekedés D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Körös-Maros Nemzeti Park A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 8 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 2. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 9 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |