D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : arany_j_toldi.jpg
C Í M 
F ő c í m : Arany János
B e s o r o l á s i   c í m : Arany János
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Huri Kurucz
U t ó n é v : Krisztina
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-05-15
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-01-19
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Huri Kurucz Krisztina
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet
A l t é m a k ö r : Klasszikus magyar irodalom
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Műelemzés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Arany János (1817-1882)
V I A F I d : 95251869
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : verses epika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : műelemzés
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1846
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Toldi trilógia TOLDI Rövid tartalom Toldi Miklós személye (1320 körül - 1390. november 22.) bihari birtokos nemes alakját, mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány. A mű előzményei Arany Jánosról (Nagyszalonta, 1817. március 2. - Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Arany János Toldi Fadrusz János RÖVID TARTALOM: Toldi Miklós özvegy anyjával él Nagyszalontán. Miklós a béresekkel együtt dolgozik, nem érezteti velük, hogy ő nemesi származású, ám rejtett álma és vágya a seregben való harcolás. Testvére, György Budán él a király udvarában, számára a külcsíny fontosabb mindennél. Magát családjától magasabbra tartja. Ezt érzékelteti akkor is, amikor hazalátogat Nagyszalontára, s mind anyjával, mint testvérével lekezelően bánik. A cselédség sürgését-forgását pedig természetesnek veszi. Szócsatába keveredik György Miklóssal, s a tettlegességet az anya előzi meg. AZ összezavart Miklóst György vitézei tovább piszkálják, s amikor sikerült kihozni a fiút a béketűréséből, akkor egy malomkővel véletlenül agyonütött egy vitézt. "Mostan emlékezem az elmúlt időkről, az elmúlt időkben jó Tholdi Miklósról" Ilosvai Családja Felesége: Ercsey Julianna gyermekei: Juliska László Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy valóban élt Toldi György és Toldi Miklós I. Károly és I. Lajos korában. Legkorábbi és legrészletesebb forrása Ilosvai Selymes Péter széphistóriája: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokosodásáról való história (Debrecen, 1574). A néphagyományban Toldi Miklós alakja Nógrád és Bihar megyében maradt fenn legtovább, hangsúlyozzák hatalmas testi erejét, de életét Mátyás király korába helyezik. Toldi Miklósról szóló legismertebb alkotás Arany János Toldi-trilógiája (Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje). Megírásában az is motiválta a költőt, hogy a szülőfaluja, azaz Nagyszalonta mellett található Csonka-torony a hagyomány szerint a Toldi családé volt. szobrász Toldi Miklós farkasokkal 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázata "Készíttessék költői beszély, melynek hőse a nép ajkán élő történeti személy, például Toldi Miklós, Kádár vitéz…Forma és tartalom népies legyen." Arany János először szülőfalujában hallott legendákat a híres Toldi Miklósról. Később elolvasta Ilosvai Selymes Péter változatát, ebből kapott ihletet. A Toldi már egyöntetű győzelmet aratott, és nem csak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött tizenöt aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Arany egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult felé, és Petőfi volt az első, aki köszöntésére sietett. Egy évvel később Arany Jánost a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. A trilógia három önálló, de több szempontból is összefüggő, összekapcsolható műből áll. Eredetileg Aranynak nem állt szándékában, hogy a Toldiból trilógiát alkosson, de az első rész, a Toldi sikere után a hozzáértők, a barátok és a közönség biztatására hozzákezdett a folytatáshoz. Szereplők Toldi Miklós; béreslegények; Laczfi nádor; Toldi György; katonák; a Toldi fiúk édesanyja; Bence, Miklós szolgája; özvegyasszony; Lajos király; vágóhídi legények; utcanép; cseh vitéz Helyszín Nagyfalu, nádas, Buda, Pest Önként menekült Miklós a nádasba, ahová Bence, a család hű szolgája követte. Ám Miklós nem tért haza az anyai hívó szóra. A nádasban két farkassal verekszik meg, majd az éj leple alatt mégis hazamegy elköszönni az anyjától. Buda felé indul, de nem tudja, hogy valósítsa meg álmát. Egy temetőben találkozik egy özveggyel, akitől megtudja, hogy Duna szigetében egy erős cseh minden bátor magyar legény életét kiontja. Szeretne kiállni ellene, de se pénze, se ruhája. Ráadásul a pesti emberek nem híresek az idegenekkel való bánásmódjukról, még akkor sem, ha az a fiú az életüket mentette meg a dühöngő bikától. Bence ismét megtalálja hű gazdáját, s az anyai gondoskodásnak köszönhetően a cipóból száz arany kerül elő. Így minden adott egy bajvívásra. Eközben György ármánykodása sem ér célt a királynál, sőt a királyban felmerül a gyanú is. A bajvívás győztese az ismeretlen vitéz lett, aki nem más volt, mint Miklós. Végül György elnyeri büntetését a királytól, Miklós vágyát pedig teljesíti a király. Első ének Az elbeszélő költemény a nyári pusztán henyélő béreslegények képével nyit. Egyedül Toldi nem lustálkodik: a látóhatárt kémleli, ahonnan egy sereg közeledik. Megtudjuk, hogy Toldi nemesi családból származik, de csak bátyja, György részesült ennek megfelelő neveltetésben, hiszen a királyi várban, a királyfi mellett tölti napjait. Toldi Miklósban ezért sok keserűség és düh van bátyja iránt. Szeretne ő is inkább katona lenni. A sereg Laczfi nádor vezetésével a közelbe ér, és a nádor Miklóstól kér útbaigazítást Buda felé. Miklós zokon veszi, hogy a nádor parasztnak szólította, ezért az utat egy hatalmas farúddal mutatja meg. A katonák elképednek rajta, mekkora ereje van. Sajnálkoznak felette, hogy Miklós csak egy paraszt, hiszen, ha nemes lenne, kitűnő katona válna belőle. Második ének Eközben nagy a sürgés-forgás Nagyfaluban a Toldi-házban, mert hazaérkezett György, s vele negyven cimborája. Miklós, mikor megérkezik, meg akarja ölelni bátyját, de az durván elutasítja a köszöntését, és semmirekellőnek nevezi. Majdhogynem kenyértörésre kerül a dolog: Miklós felajánlja, hogy távozik a háztól, ha megkapja a vagyon neki kijáró részét. Erre György jól pofon csapja, mondván, hogy ez a neki kijáró rész. A fiúk erre majdnem egymásnak esnek, édesanyjuk azonban közéjük áll. Miklós borúsan félrevonul. Harmadik ének György arra buzdítja vitéz barátait, hogy Miklóssal incselkedjenek. Miklós tűri egy ideig, de mikor egy dárda a vállát éri, kitör belőle a düh, megragadja a malomkövet, amin ült, és a vitézek közé hajítja. A súlyos kő az egyik vitéz halálát okozza. Miklósnak ezért menekülnie kell a háztól, György kiadja a parancsot katonáinak, hogy kerítsék kézre. Negyedik ének Miklós három napig bujdosik, nehezen talál élelmet magának. Három nap múlva talál rá hű cselédje, Bence, ennivalót és bort hoz neki. Megpróbálja rávenni Miklóst, hogy térjen haza, mikor bátyja visszamegy Budára, Miklós azonban hajthatatlan. Egyedül anyja iránti szeretete tartaná vissza, ám csak egy üzenetet küld neki: hallani fog még róla, és büszke lesz rá. Ötödik ének Miklós a nádasban bujkálva véletlenül két kisfarkasra bukkan. Megsimogatja őket, ám rosszul teszi, mert az anyafarkas kölykei védelmében rátámad. Óriási dulakodás kezdődik az anyafarkas és Miklós között, ráadásul a hím is hamarosan megérkezik. Végül mégis Miklós kerül ki győztesen. A nagy küzdelem után elgondolkodik, vajon nem kéne bátyját is éppen így megölnie. Ettől azonban visszatartja a lelkiismerete. Tovább folytatja útját, a két kimúlt farkast azonban magával viszi. Hatodik ének Miklós az éj leple alatt hazalopakodik, hogy anyjával beszélni tudjon. A házban mindenki alszik. Alvó bátyját meglátva Miklósnak megint eszébe jut, hogy most megölhetné, de nem teszi: csak az ágya mellé fekteti a két kimúlt farkast, hogy ezzel adja tudtára, hogy itt járt. Majd felkelti édesanyját, hogy elbúcsúzzon tőle: közli vele, hogy felmegy Budára, hogy vitéz legyen belőle. A búcsúzkodásnak az vet véget, hogy a kutyák a háznál felriadnak a farkasok szagára, és felverik a házat. Miklósnak így azonnal távoznia kell. Előhang A főhős jellemzésének módjai a Toldiban Az író maga mutatja be hősét - külsejét, termetét, öltözetét, fegyverzetét, belső tulajdonságait Környezetével jellemzi - a Toldi- ház, birtok, családi viszonyai Beszélteti hősét - megismerjük célját, gondolatait, véleményét Más szereplők szavai által - pl. Bence meséjéből Cselekedteti hősét - utat mutat a rúddal, eldobja a malomkövet, legyőzi a farkast,bikát megküzd a csehvel Konfliktushelyzetek a műben Szerepük: előreviszik a cselekményt Konfliktus Következmény György- Miklós Miklós gyilkosságba esik György - anyja az anya Miklós mellé áll Miklós - anyja Miklós nem üti meg a bátyját A cseh- Miklós Miklós győzelme, eléri célját A mű formai sajátosságai Műfaja: elbeszélő költemény (12 ének) Verselése: hangsúlyos, négyütemű tizenkettes Rím: páros, a a b b Nyelvezete: népies Közlésformák: leíró, párbeszédes, elbeszélő részek Költői eszközök Megszemélyesítés: " a kulacs sikoltott" Metafora: "rókalelkű bátya" Hasonlat: "Mint komor bikáé, olyan a járása" Költői jelző: "ösztövér kútágas hórihorgas gémmel" Körülírás: "tenyerébe törlé hirtelen vendégét" Ellentét: "ifjú vér öreg bor fickándott erükben" Költői kérdés: "Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg?" Mese és valóság a Toldiban Népmesei elemek Miklós tulajdonságai (erős, bátor, kitartó) hős az igazságért küzd a jó elnyeri jutalmát a gonosz bűnhődik népies kifejezésmód Valós elemek a táj részletes leírása a környezet hű ábrázolása nincsenek csodás elemek, csak túlzások Toldi Miklós arcképe az erdélyi múzeumban
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Pinczés Beáta: Arany János élete és munkássága
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 25
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 26
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna