|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : jokai_mor.jpg B é l y e g k é p : https://keptar.oszk.hu/061200/061205/jokai_mor_kiskep.jpg F ő c í m : Jókai Mór élete és munkássága B e s o r o l á s i c í m : Jókai Mór élete és munkássága S z e r e p : létrehozó I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Magy Tan E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-05-18 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-10-29 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magy Tan S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Kortárs magyar irodalom T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament T é m a k ö r : Média, tömegkommunikáció A l t é m a k ö r : Írott sajtó T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : újságíró M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : regény M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : 19-20. század M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Jókai Mór
- Komáromi értelmiségi családban született 1825 február 18-án, Jókay Móric néven.
- Apja Jókay József elszegényedett nemes volt, aki ügyvédként dolgozott.
- Gyermekkorában nagyon félénk kisgyerek volt, amihez még társult az élénk képzelőereje is, emiatt nemigen voltak barátai.
Kilencéves volt, mikor két verse megjelent nyomtatásban.
- Kecskeméten tanult jogot, eközben színészkedett, rendezett, festett, kisdiákokat tanított és írt.
- Ügyvédi tanulmányai elvégzése után egy évig Komáromban dolgozott, majd Pestre került.
- 1845-ban letette az ügyvédi vizsgáját.
- Pesten Petőfi bemutatta őt a fiatal írótársaknak.
- 1846-ban megjelent Hétköznapok című regénye sikeres volt, emiatt ott is hagyta az ügyvédi szakmát és írni kezdett. Még ebben az évben megalapult, Petőfi indítványozására a Tízek társasága, aminek Jókai is a tagja volt.
- Különböző lapokba írt és szerkesztett, mint például, az Életképek, vagy a Pesti Füzetek.
- 1847-től Petfőiéktől bérelt szobát Pesten.
- A '48-as forradalmi ifjúság tagja volt, Bulyovszky Gyulával szerkesztették a 12 pontot, amit március 15-én Jókai olvasott fel.
- Még aznap este, a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházhoz ment, ahol a Bánk bánt játszották, az előadás félbeszakadt, a nagy zűrzavar miatt, Jókai felment a színpadra, hogy szóljon az emberekhez. A színpadon Laborfaly Róza színésznő volt, aki a mellére tűzte saját nemzeti színű kokárdáját.
- Még azon év augusztusában feleségül vette a színésznőt. Erről (is) szól A három Róza című regény.
- Barátai tiltakozása ellenére és Jókai távollétében Petőfi publikálta az Életképekben - Vörösmartyhoz című versét, emiatt szakadt meg köztük a barátság.
- Jókai 1848 decemberétől szerkesztette a Pesti Hírlapot, és következő év februárjában indította meg az Esti Lapokat.
- A világosi fegyverletétel után, feleségének sikerült menlevelet szereznie számára, így nem esett bántódása.
Élete
- 1886-ban halt meg felesége Laborfalvi Róza, s ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt.
- Jókai munkáiról külföldön is elismerően szóltak a kritikusok, főleg a népéletet és társadalmat lefestő alkotásairól, valamint arról a humorról ami a műveiben megjelenik.
- 1892-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja volt.
1894-ben 50 éves írói jubileumát az egész nemzet megünnepelte kitüntetésekkel halmozták el, a városok sorra választották díszpolgárukká, folyamatosan kapta a díszokleveleket és egyéb üdvözlőiratokat. Az ünnep emlékéül összes műveit díszkiadásban megjelentették.
- Az idős író 1899-ben feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. Regényeit folyamatosan írta a, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.
- 1904-ben Nizzából hazatérve tüdőgyulladásban hunyt el.
- 1850-ben Sajó álnév alatt jelentek meg művei.
- Az ötvenes években élénk irodalmi élet kezdődött, több új szépirodalommal foglalkozó lapnak volt a munkatársa és rendszeresen publikált, de lapszerkesztésre nem kapott engedélyt.
- Minden idejét az írásnak szentelte, rengeteg regénye született ekkoriban és ezáltal hatalmas népszerűségre tett szert.
- Ő lett az első magyar író, aki a honoráriumából nagypolgári színvonalon meg tudott élni. (Ekkoriban sokat utazott regényei érdekében.)
- 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, 1860-tól, pedig a Kisfaludy Társaság tagja lett.
Művei
A műveire a realizmus és a romantika kettőssége volt jellemző.
A regényei főhőseire általában elmondható, hogy a jók szinte már angyalian jók, a rosszak pedig ördögiek, míg a mellékszereplői jellegzetes, általában népies alakokat jelenítenek meg.
A hősei általában valamilyen nagy nemzeti ügyet szolgálnak (pl: Baradlay fivérek, Ocskay László).
A hatalmas csatajelenetek és természeti képek leírása, a romantikára jellemző távoli kultúrák, megjelenése jellemző a Jókai- regényekre, például a török világgal foglalkozó regényeire is.
Történeteire jellemző, hogy több szálon futnak, és fordulatosak, nagy leleplezések vannak benne.
Leginkább Victor Hugo, Eugene Sue, Charles Dickens és Alexandre Dumas hatottak rá.
- Iskoláit 1831-ben Komáromban kezdte, majd a komáromi református gimnáziumban folytatta.
- 1835-től Pozsonyban tanult, ahol a németen kívül megtanult latinul és egy kicsit görögül.
- 1837-ben tizenkét éves korában, meghalt az apja.
- 1837-'39 között retorikai és poétikai osztályba járt, és három év alatt franciául, angolul és olaszul is megtanult.
- 1841-től a pápai református kollégiumba küldte őt édesanyja, ahol végül az érettségit letette. Itt ismerkedett, meg Orlai Petrich Somával és Petőfi Sándorral is.
ISKOLÁI
1848-'49
(Komárom, 1825. február 18. - Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.
Fontosabb regényei
A jövő század regénye, A kőszívű ember fiai,
Fekete gyémántok, Az új földesúr,
A szerelem bolondjai, Az arany ember,
A janicsárok végnapjai, Öregember nem vénember,
Szegény gazdagok, Gazdag szegények,
Szeretve mind a vérpadig, A kiskirályok,
Egy ember, aki mindent tud, Névtelen vár,
Török világ Magyarországon,
Erdély aranykora,
Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Wikipédia: Jókai Mór K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Kovács Viola: Jókai Mór: Az aranyember A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 15 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 2. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 16 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |